Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
769 mondani, hogy kodifikálni nem lehet csoportosan, mint ahogy egy kiáltván yt sem lehet megfogalmazni húsz embernek, hanem egy ember megfogalmazza, és utána megvitatják, aztán észrevételeket tesznek, újból összeülnek. Az a módszer, amit mi itt igyekszünk a saját tisztességünk szerint a lehető legjobban megvalósítani, mert akik eb ben a vitában ide eljöttek, erre az ülésre, és ebben részt vesznek, szerintem mindenki, ha szabad ezt mondanom - bár én nem vagyok senki minősítésére sem feljogosítva , a képviselői hivatásának megfelelően igyekszik a maximumot nyújtani, függetlenül attól , hogy mi a véleménye, és melyik oldalon ül. De az a baj, hogy ezzel ezt a törvényt nem tudjuk olyan színvonalra hozni, amilyen színvonalra kellene. Zárjuk le ezt a kérdést! Én csak úgy tudok túllépni a pénzpiaci kamaton, hogy nincs megoldva az ügy a legjo bb szándékunk ellenére sem. Amire itt még szeretnék kitérni, az három probléma. Az egyik az ajánlás 500. és 501. pontjában szereplő, a szerződési nyilatkozatokkal kapcsolatos kérdés, ami eléggé komoly probléma, mert úgy érzem, hogy ezek a módosító javaslat ok inkább bajokat okoznak, komoly problémákat, mintsem hogy előrevigyék a polgári törvénykönyv ügyét. A szerződési nyilatkozatok értelmezéséről van szó vita esetére. A kormány javaslata az ötödik könyv 66. § (1) bekezdésében a hatályos polgári törvénykönyv rendelkezéseit átveszi szó szerint, és ha itt befejeződne ennek a kérdésnek a szabályozása, tökéletesen meg is lennék elégedve a dologgal. Olyan szép a szöveg és annyira ismerjük jogi tanulmányainkból, még talán 45 év után is el tudjuk mondani fejből, hog y idézzük fel: “A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.” É n azt gondolom, hogy a szerződési nyilatkozatok vita esetére történő értelmezését ez a szabály tökéletesen rendezi, és ehhez kár további szabályokat hozzátenni. Így nem értek egyet a módosító javaslattal, amely ezt a rendelkezést további újabb mondatokkal kívánja kiegészíteni. A módosító javaslat egy olyan (2) bekezdés beiktatását javasolja, amely a következő szöveget tartalmazná, idézem: “Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.” Talán még ez se okoz problémát. Most jön a számomra problematikus mondat: “Így kell eljárni abban az esetben is, ha a szerződés vagy a szerződési nyilatkozat valamely részének nyelvtani értelmezéssel megállapított jelentése a szerződés egésze szerinti céllal ellentétes.” Aztán egy új (3) bekezdés is megjelenne ebben a törvényben a módosító javaslatot előterjesztők szándéka szerint, ezt is idézem: “Vita esetén elsőbbséget élvez az az értelmezés, amely a szerződési feltétel, illetve nyilatkozat jogszabálynak való megfelelés ét biztosítja és alkalmazását elősegíti.” Tisztelt Országgyűlés! Nem tartom szerencsésnek, sőt mondom, kifejezetten károsnak és hátrányosnak tartom az (1) bekezdésben szereplő teljesen világos és szerintem minden kérdést egyértelműen megválaszoló értelmezé si szabály ilyen fellazítását. Nem értek azzal egyet, hogy azt mondjuk ki, hogy bizonyos esetekben a nyelvtani értelmezést félre kell tenni. Ha jól emlékszem a latin formulára, még a római jognál is úgy szólt a szabály: Uti lingua nuncupassit, ita ius esto . Nem egészen kifejezetten erről a problémáról van szó, de azt mondták a rómaiak is, hogy ahogy a nyelv szól, ott úgy legyen a jog; ha jól fordítom régi emlékeimre támaszkodva ezt a passzust. Tehát nyelvtani értelmezésre azt mondani, hogy az nem érvényes, hogy egy szerződéses nyilatkozatot nem úgy kell értelmezni, ahogy a felek magukat kifejezték, ez szerintem komoly problémákat okoz, jogbizonytalanságot okoz, önkényes jogértelmezést, önkényes jogalkalmazást eredményez; önkényes jogértelmezéshez, önkényes j ogalkalmazáshoz vezet. Mint ahogy, bár látom a javaslat jó szándékát, de rossz megoldásnak tartom azt a szabályt is, hogy vita esetén elsőbbséget élvez az az értelmezés, amely a szerződési feltétel, illetve nyilatkozat jogszabálynak való megfelelését bizto sítja és alkalmazását elősegíti. Ez a mondat mit jelent? Azt jelenti, hogy a felek jogszabályba ütköző szerződési akaratot juttatnak kifejezésre, és ha vita van ennek a szerződési akaratnyilvánításnak, a jognyilatkozatnak az értelmén, akkor úgy kell értelm ezni, ahogy az a jogszabályoknak megfelel.
