Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
768 előterjesztővel egyeztetve még a kapcsolódó módosítók benyújtási határidejében meg fogjuk beszélni. A másik utalással vagy utaló szabályozás felvetésével azonban nem nagyon tudok egyetérteni, mégpedig azzal, hogy ne szerepeljen a polgári törvénykönyvben ez a fontos kérdéskör, hanem ele ngedő lenne az államháztartási törvényben szerepeltetni - ha jól értettem, azzal példálózott , és hogy erre utaljon a Ptk.ban egy pont. (16.30) Én úgy gondolom, hogy a kérdés attól sokkal fontosabb, hogy ne szerepeljen a Ptk.ban. Az államháztartási törv ény ráadásul nem magánjogi szerződéses jogalanyok közötti viszonyokat szabályoz. Még egy ponton talán egyet tudunk érteni, valóban nagyon terjedelmesnek tűnik ez a megfogalmazás, amit a módosító tartalmaz, de ha alaposan végigolvassuk, úgy gondolom, minden szónak, minden gondolatnak jelentősége van. Esetleg azt meg lehet még gondolnunk, illetve átgondolnunk, hogy formailag hogyan lehet bontani, hogy átláthatóbb legyen ez a szabályozás. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces fel szólalásra jelentkezett Szép Béla, az MSZP képviselője. Parancsoljon! DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Salamon képviselő úr nagyon komoly gondot vetett föl, és azonnal egy rossz példát mondott hozzá, ugyanis Magyarországon m űködő bankok, európai tulajdonú bankok felemlegetése történt, hogy és akkor most melyiknek a kamatszintjét kell alkalmazni. Ezekben az országokban - kinek megelégedésére, kinek nem - van központi bank, és ennek következtében az őáltala meghatározott kamats zint alkalmazandó. De abban az országban, ahol valóban nincs központi bank, vagy annak a szerepét felhatalmazás alapján betöltő szervezet, legalább vagy egy olyan, engedéllyel rendelkező, törvényi keretek között működő, kontrollal, felügyelettel ellenőrzöt t és a piac, vagyis a keresletkínálat alapján kialakult kamatszinttel rendelkező bank. Ebben az esetben - még egyszer mondom - utolsó megoldásként akkor ez a kamatszint alkalmazható, és nem kell esetleg arra számítani, hogy valamifajta túlzó, kikényszerít ett, alaptalan kamatmértéket követeljenek a felek egymástól. Remélem, érti képviselőtársam, hogy ha tökéletesen nem is oldja meg a problémát ez a módosító javaslat, de jelentős mértékben közelebb visz a megoldáshoz. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönö m szépen, képviselő úr. Salamon László, mint többszörösen visszaeső, ismételt felszólaló következik. Azt kérdezem: talán ebben a szakaszban ez az utolsó, ugye? DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban az, és remélem, hogy azzal az enyhítő körülménnyel fogok tudni szolgálni, hogy nem fogom kimeríteni most már a 15 percet. Nagyon röviden: az a probléma, képviselő úr, hogy mi van, hogyha két bank van vagy három bank van egy ilyen országban. Egyszerűen, még egyszer mondom, nem oldot ta meg a problémát. Én tudom, hogy enélkül is probléma van, mert ha ez nincs benne, akkor meg az a probléma adódik, hogy nincs egyáltalán semmiféle zsinórmérték. Megint csak azt tudom mondani, lehet, hogy már lejárt lemeznek tűnik, hogy lámlám, újabb prob léma a polgári törvénykönyvben, amit nem tudunk megoldani. Mert az, hogy mi, képviselők itt szövegeken vitatkozunk, és szövegeket elemzünk, ebből még nem lesz kodifikáció. Azt szokták
