Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
765 Nos, nekem ezzel van némi problémám, mert ez pontosan, konkrétan nem határozhat ó meg. Mert ha jól gondolom, a pénzpiaci kamat egy adott országban, egy adott helyen a különböző bankok által megállapított keresletkínálatnak megfelelően pillanatnyilag működő kamat, ami lehet egy országon belül is sokféle, mert különféle pénzintézetek k ülönféle kamatozásokat valósítanak meg. Meg kell jegyeznem, hogy ebből a normaszövegből az sem derül ki, hogy itt az idegen ország pénzpiaci kamatáról van szó vagy a hazai pénzpiaci kamatról. Jó lenne, ha ezt a módosító javaslatot is ilyen szempontból tisz tába tennénk. Azt gondolom, hogy ezt a pénzpiaci kamatra való utalást talán szerencsésebb lenne elhagyni. Az ajánlás 463. számú javaslata Szép Béla és szocialista képviselőtársaimnak az a javaslata, amely arra irányul, hogy az ötödik könyv 30. §a új (4) b ekezdéssel egészülne ki: “Jogaik gyakorlása során a felek a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával kötelesek eljárni.” Nos, itt Vékás professzor úr Ptk.konferencián elmondott véleményét szeretném nagyon röviden emlékezetükbe idézni. Már csak azért is megoldhatjuk nagyon röviden, mert a múlt héten is szóba hoztam ezt, tudniillik a professzor úr arról beszélt - és azt gondolom, hogy ez teljes mértékben helytálló , hogy ezt az egyébként nyilvánvalóan nem vitatott, elvi jellegű szabályt a szerződési jogban elhelyezni, ahol domináns szempont a szerződési szabadság, nem szerencsés, mert a szerződési szabadság elvét gyengítené. Éppen ezért javasoljuk az általunk az ajánlás 116. pontjában foglalt megoldásként ugyanezt a szabályt ugyanígy szó szerint a személyhez fűződő jogok védelme körében elhelyezni az ajánlás 116. számú pontjában rögzített módosító javaslatunk szerint, amely gyakorlatilag alapelvként rögzítené a személyhez fűződő jogok védelme körében azt, hogy a személyek közti hátrányos megkülönböztetés tilos. A következő kérdés, amit érinteni szeretnék, az ajánlás 473. pontja, Frankné Kovács Szilvia és szocialista képviselőtársai javaslata, amely akként rendelkezne, hogy említést tesz a felek szerződési kötelezettsége szempontjából a kif ejezett szerződési kötelezettség mellett még a hallgatólagos szerződési kötelezettségről is. A módosító javaslat ennek kapcsán azt kívánná a polgári törvénykönyvben kimondani, hogy hallgatólagos kötelezettség keletkezhet különösen a szerződés céljából, ter mészetéből, a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvi követelményéből. Az indoklás tartalmazza azt, hogy ez a módosító javaslat az európai szerződési alapelveken alapul, de kitűnően a szerződés indokolásából is tulajdonképpen ez a javaslat ezt - a vállalkozá sok világán kívül - mindenkire nézve kiterjesztené. Lehet, hogy ez egy indokolt megoldás vagy indokolt rendelkezés, de nekem vannak kételyeim. Őszintén szólva nem egészen tudom elképzelni, különösen magánszemélyek viszonylatában, hogy hogyan keletkezhet ha llgatólagosan valaki számára kötelezettség. Nem nyugtat meg az a fordulat sem, hogy ez úgy keletkezhet, hogy következnének ilyen hallgatólagos kötelezettségek a szerződés céljából, természetéből, a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvi követelményéből. Egy ilyen természetű szabályozás konkrét, kézzelfogható kötelezettséget keletkeztető jellegét nem látom át, számomra nem világos. Köszönettel veszem, ha konkrét példákkal egyébként meg tudnák netán a mai gyakorlatból ezt erősíteni, vagy példákkal alá tudnák t ámasztani ilyen helyzetek létrejöttét. Bennem az fogalmazódik meg, hogy egy ilyen szabályozás a jogbiztonság követelményeinek nem igazán felel meg, hiszen egy kötelezettségnek nagyon határozottnak, nagyon egyértelműnek kell lenni ahhoz, hogy morális és jog i alapunk legyen kötelezettségek számonkérésére. Megpróbálok olyan módosító javaslatot keresni, ami még belefér, és sajnos jeleznem kell majd egy harmadik felszólalási igény tiszteletteljes megadási iránti kérelmet is. Ami még belefér a hátra lévő egy perc embe, az az 521. számú, Hajdu Attila képviselőtársam által jegyzett módosító javaslat lenne, amely arról szól, hogy az ügyész keresetindítási joga közérdek védelmében fönnállna abban az esetben is… (A papírjait lapozgatja.) (16.20)
