Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
704 építésügy piacán, ennek következtében jelentős számú építőipari munkahely megőrzésére biztosít lehetőséget. Mindezeket egybevetve, a gazdasági és informatikai bizottság ajánlása alapján a beterjesztett országgyűlési határo zati javaslat tárgyalásra alkalmas. A bizottság örömét fejezte ki a tekintetben is, hogy bár az előmunkálatokban a Magyar Demokrata Fórum nem vett rész, hiszen nincs képviselője a gazdasági bizottságban, de a beterjesztőkhöz csatlakozott. A bizottság köszö ni mind a kormány, a szaktárca munkatársainak, mind pedig az ágazati érdekképviseletek képviselőinek a konzultációkon és a közös munkában való részvételét. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelette l köszöntöm képviselőtársaimat. Keller László államtitkár úr kér szót. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót Burány Sándor államtitkár úr után - aki elmo ndta a kormány álláspontját, mert egy nagyon szerteágazó országgyűlési határozati javaslatról van szó, és néhány olyan szempontra mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, amely a későbbiek során, akkor, amikor szakmai munkacsoportok jönnek létre, amely ekben a Pénzügyminisztérium is szívesen vesz részt, hiszen nekünk is az az érdekünk, hogy közös nevezőre jussunk ezekben a felvetésekben , hogy már előre jelezzem, milyen megoldandó problémákat látunk annak érdekében, hogy a megalakuló szakmai csoportok m ár az indulásnál lássák az álláspontunkat. Most csak azokra térek ki, amelyek megítélésem szerint adott esetben nagyon komoly megoldáskeresést tesznek szükségessé. Az egyik ilyen javaslata például az országgyűlési határozati javaslatcsomagnak, hogy a társa ságok tőkeemelését a likviditás érdekében meg kellene fontolni. Ha tőkeemeléssel történik a likviditás helyreállítása, akkor ennek nyilván az a következménye, hogy az állam részvényt, illetve üzletrészt szerezne, az állami vagyonról szóló törvény pedig csa k olyan részesedésszerzést enged meg magántársaságokban, ahol a szavazatok több mint 50 százalékával az állam rendelkezik. Tehát az államnak nem lehet célja a többségi részesedés megszerzése, hiszen egy nagy jegyzett tőkéjű társaság esetében ez jelentős tö bbletterhet róna a költségvetésre. Ezt kérem majd figyelembe venni. A másik ilyen, költségvetési terhet jelentő javaslat a PPPkonstrukcióba történő beavatkozás, kormányzati intézkedési terv készítése. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy magának a PPPkonstrukciónak az a lényege, hogy a magánszektor vállalja a kockázatot, az állam pedig meghatározott időszakra garantálja a szolgáltatási díj megfizetését, és ha az állam átvállalja e kockázatok egy hányadát, a szerződéses konstrukció értelmetlenné v álik, adott esetben megkérdőjelezhetővé, mivel a kockázati profil módosul, a beruházások elszámolása is változhat, amely a tervezettnél jobban terhelné a költségvetést. Kardinális kérdés a felújítási kiadások áfaterhének 5 százalékra való csökkentése átmen eti időre, vagy a felújítási költség egy részének szjaból történő visszaigénylése. A mi szempontunkból ez a javaslatcsomagnak egy kardinális része. Itt szeretném elmondani, a közösségi jog értelmében Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy kivétel nél kül minden épület és műemlék felújítására kedvezményes áfakulcsot alkalmazzon. A vonatkozó irányelv és az annak alapján meghozott tanácsi határozat szerint a magánlakások felújítására, javítására a kedvezményes kulcs 2010. december 31ig alkalmazható, kivé ve azon anyagokat, amelyek a szolgáltatásnyújtás értékének jelentős részét teszik ki, vagyis ez esetben csak a munkadíjra lehetne kedvezményes adómértékeket alkalmazni, az anyagköltségekre nem. Költségvetési szempontból a deficitcél tartása érdekében csak nullszaldós intézkedéscsomagra van lehetőség. A kormány az adórendszer átalakításának a tervei alapján az áfakulcsok jelenlegi szerkezetét megtartaná, átsorolással nem számol, csak a normál kulcs mértékét emelné 2009. július
