Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
705 1jétől 20 százalékról 23 száza lékra. Ez az, amiről itt e Házban miniszterelnök úr is szólt. A lakáskarbantartáshoz és javításhoz vásárolt anyagok, szolgáltatások, valamint a szociálpolitika keretében történő lakásépítés 20 százalékból 5 százalékos áfakulcs alá sorolása számottevő bevé telkiesést okozna. 2009. július 1jei hatálybalépést feltételezve az előbbi 7,7, az utóbbi 1516 milliárd forinttal növelné a hiányt. 2010. január 1jei hatálybalépés esetén 19, illetve 38 milliárd forint forráskieséssel lehet számolni. Tehát amikor ilyen felvetéseket teszünk, akkor rögtön a költségvetési következményeivel is számolni kell. Emellett - ezt már az európai ügyek bizottságában számos esetben elmondtam, amikor ez a kérdés napirenden volt - mi az intézkedés hatásosságát is kétségesnek látjuk. A k orábbi évek tapasztalatai alapján nem garantálható, hogy az áfatartalom csökkenése száz százalékban megjelenik a végső fogyasztói árakban. A felújítási költségek szjaból történő visszaigénylésével kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a kormányzati törekvé sek előterében a gazdaság hosszú távú növekedését biztosító általános feltételek megteremtése áll. (11.10) Ez utóbbi elengedhetetlenné teszi az adó- és járulékrendszeren belüli átalakításokat, az élőmunkára, a foglalkoztatásra rakódó terhek csökkentését. E nnek forrásaként a fogyasztást terhelő adók növelésén túlmenően a jövedelemadóalapok szélesítését, így az adókedvezmények körének szűkítését is szükséges megvalósítani. Tehát akkor, amikor további javaslatot teszünk ezzel ellentétes lépésre, akkor ezt is érdemes megfontolni. Az országgyűlési határozati javaslat megfogalmaz olyan célkitűzést, hogy kerüljön kiterjesztésre az illetékmentesség az első lakáshoz jutáshoz kapcsolódóan, az építési telek illetékmentes beépítési határidejének meghosszabbítása történ jen meg. Ezzel kapcsolatban is szeretném mondani, hogy az első lakáshoz jutáshoz kapcsolódó illetékmentesség kiterjesztését jelenleg átlagosan 10 ezer vagyonszerző veszi igénybe. Ha ezek a vagyonszerzések, azaz 8 millió forint értékig a lakások teljes egés zében illetékmentesek lennének, akkor ez éves szinten hozzávetőlegesen 3,7 milliárd forint illetékbevételkiesést eredményezne. Hogyha a határt megemeljük, akkor ez nyilván még nagyobb költségvetési kihatással bír. A hatályos szabályok szerint a 15 millió forint forgalmi értékű új lakás vásárlása illetékmentes, a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakások esetén illetékfizetési kötelezettség a 15 millió forint feletti részre keletkezik. E szabályozás célja, hogy az új építésű lakások megvá sárlására ösztönözzön. Ez a hatás ma is csak korlátozottan érvényesül, hiszen az átlagosan 4,7 százalékos illetéktehernél sokkal nagyobb az új és használt lakások közötti árkülönbözet. A javaslatban szereplő, a használtlakásvásárláshoz is hasonló illetékk edvezmény esetén ez a hatás megszűnne, így a javaslat pont a céljával ellentétes hatást váltana ki. Ugyanúgy nem tudjuk jó szívvel támogatni a lakóházépítéshez kapcsolódó négyéves határidő meghosszabbítását. Ez az építkezések szüneteltetését, elhúzódásá t váltaná ki, amellyel újabb munkahelyek szűnhetnének meg. Mi úgy becsüljük, hogy ennek a költségvetési hatása 3 milliárd forint. Szintén gondokat látunk a továbbértékesítési célú 2 százalékos illetékmértéket biztosító kedvezmény esetén a továbbértékesítés re nyitva álló határidő négy évre történő meghosszabbítása tárgyában. Úgy ítéljük meg, hogy ez a határidőmeghosszabbítás éppen a kívánt céllal ellentétes hatást váltana ki, a költségvetési kihatása is 1 milliárd forintban mérhető. Javaslatot tesz arra von atkozóan, hogy építményadómentességet biztosítsunk, olyan intézkedést hozzunk, amelynek révén ez biztosítható. Úgy ítéljük meg, hogy nem járt az építőipari aktivitás növekedésével, hogy a már kész épület után nem kell építményadót fizetni a tényleges hasz nosításig. Még számos javaslat fogalmazódott meg például az exporttámogatás tekintetében. Ezzel kapcsolatban szintén fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a vonatkozó kormányrendelettel, illetve az európai uniós szabályozással szinkronban lehet csak intéz kedéseket hozni. Tisztelettel azt
