Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP), a napirendi pont előadója:
699 Előterjesztésünk nagyon fontos el eme, hogy az építőipar még azért is kivételezett helyzetben van, mert ma a magyar gazdaságnak szabad forrása, pontosan a gazdaság élénkítésére, a kereslet élénkítésére vonatkozóan szabad forrása az úgynevezett Új Magyarország fejlesztési tervben, a II. nem zeti fejlesztési tervben van. Ha megnézzük azokat a számadatokat, amelyekkel Magyarország rendelkezik e téren, és euróban rendelkezik szabad forrásként, döntően fejlesztési és beruházási célokra, akkor ez egy egészen kiváltságos és fantasztikusan fontos tö rténelmi helyzet. Természetesen sorolhatnám, hogy ’90től kezdve mikor jelentek meg ezek a nagyságrendek a privatizációtól kezdve mostanáig, de egy 2425 milliárdos - most leveszem a mezőgazdaságban meglévő eszközöket - forrástöbblet olyan roppant nagy, ho gy csak egyet mondjak összehasonlításként: a Magyar Nemzeti Banknak most, az utóbbi időben szinte kötelező érvénnyel megjelenő beavatkozása 500 millió euró nagyságrendben már a kijelentése is pozitívan hat, akkor gondoljunk arra, hogy mit jelenthet 24 mill iárd euró beruházási forrásként, ami nagyjában azonos azzal, amit Magyarország most a válságkezelés kapcsán a különböző külföldi forrásokból egyébként is kaphat. Ennek a forrásnak a felhasználása elképesztően fontos figyelmet érdemel, és mindenféleképpen v égig kell gondolnia - és ez az egyik javaslatunk lényege - a kormányzatnak azt, hogy az I. nemzeti fejlesztési terv, a már befejezettnek tekinthető fejlesztési terv fölhasználásából milyen olyan alapvető következtetések vonhatók le, amelyek itt most tényle g a gazdaság dinamizálását szolgálhatják. Az egyik és legfontosabb, hogy ebben az időszakban és az egész építőiparra vonatkozóan a legfontosabb, és ez az első nagy baja az építésgazdasági összefüggéseknek, hogy nincs megfelelő megrendelés, miközben az I. f ejlesztési tervben végrehajtott beruházásokból és fejlesztésekből kifejezetten az építőipar számára és azon keresztül realizált fejlesztési források azok, amelyek ma is működnek, és továbbgyűrűző hatásukban tetten érhetők. A gazdaság számára is - és ezt na gyon sok gazdasági szakember elmondja , a foglalkoztatás megtartása és bővítése szempontjából is mi a legfontosabb? A piac. A legfontosabb a megrendelés. Ez az első, ami ma jelentős mértékben csökkent, és ennek a megoldására kell hogy a kormányzat megfele lő javaslatokat tegyen. Államtitkár úr el fogja mondani nyilvánvalóan az eddigi kormányzati intézkedések többségét, el fogja mondani azt, hogy igenis megjelent 1800 milliárdos forráskínálat a piacon. Azt is el fogja mondani, hogy több mint 1600 milliárd fo rint értékben van aláírt szerződés már, tehát ezek mindmind itt pozitívan hathatnak. (10.40) De ennek a felgyorsítását és átrendezését abba az irányba, amely valóban a lehető legkisebb későbbi költségnövelő működtetési feltételeket, igazán a f olyamatosan működtetett beruházások irányát jelentené, ezt mi itt, akik előterjesztők vagyunk, nagyon fontosnak tartanánk. Zárójelben azt a kis érdekességet hadd mondjam el, hogy az előterjesztő hat né v, aki lefedi a politikai palettát a parlamentben, közülük öt jelentős önkormányzati pozícióban van, illetve múltjában benne volt az önkormányzati vezetői, polgármesteri pozíció. Ebből adódóan elég érdekes az, hogy azok, akik emberközelben, a társadalom, a z épített környezet, a kultúra és mindennek a közelében vannak, és leginkább érzik a társadalmi felelősséget fizikai értelemben is, mert mindennap szembesülnek vele, ők azok, akik ennek aláírói, én ezt azért figyelemfelhívásként mindenképpen fontosnak tart anám. Tehát összefoglalólag az első részre, úgy gondoljuk, a válságkezelés egyik legfontosabb eleme és területe lehet az építőipar válságainak azonnali és gyors intézkedésekben történő megoldása. Említettem már, hogy az első és legfontosabb a piac megterem tése. A második, ami szintén idetartozik, ez tulajdonképpen a hitelforrások, a pénzügyi források, a likviditás megteremtése. Az előterjesztés széles körben foglalkozik azzal, hogy milyen módon lehet lekötött forrásokat felszabadítani, milyen javaslatok van nak arra, hogy a beszűkült hitelekkel szemben egyes bizonyos területeken lévő állami és önkormányzati garanciákkal előrébb lehessen lépni, hogy lehet csökkenteni azokat a különböző, jóteljesítési garancia által lekötött fedezeteket, amelyek mobilizálnák mé g a vállalkozói építőipart is. Megjelenik az egyéb más már elköltött, például a
