Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 10 (195. szám) - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz):
694 hogy a vagyongazdálkodás során az a nagy tekintély, az a nagy társadalmi elismertség, amellyel ma rendelkezik, bármilyen okból csorbuljon. Mindezek alapján - ahogy Magda Sándor képviselőtársam említette - a módosító indítványainkkal megtartva a beterjesztett törvény alapvető stratégiai célkitűzéseit, azokat nem csorbítva, a törvényszöveget egyértelművé téve, tehát inkább technikai jellegű módosításokkal igyekeztünk hozzájárulni ahhoz, hogy ez a törvény még jobban szolgálja azt az alapvető célt, amiért a parlament elé került, tehát hogy a Tudományos Akadémia hatékonyabban, eredményesebben tudjon annak a küldetésének eleget tenni - egyetértek azzal, ahogy Magda Sándor képviselőtársam méltatta , amellyel a Tu dományos Akadémia hagyományosan is szolgálta a magyar társadalmat. Meggyőződésünk szerint a törvénymódosítás elfogadása után, törvényerőre emelkedése után még hatékonyabban tudja a hagyományokra építve a feladatát folytatni, és meg tud felelni a XXI. száza d kihívásainak. Ehhez a munkához kívánok sok eredményt valamennyiünk érdekében elnök úrnak, munkatársainak és a Tudományos Akadémia minden tagjának, minden testületének, akik az ország érdekében fejtik ki tevékenységüket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Ta ps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Gógl Árpád képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból. DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! (Dr. Pálinkás József felé:) Elnök Úr! Egy törvénymódosítás van előttünk, és nem egy új törvé ny. Ez volt az első gond és a megbeszélés tárgya, hogy változotte annyit a világ a '90es évek eleje óta, és ade annyi többletet a XXI. század kihívása, hogy a régi törvényt módosítva vagy egy új törvénnyel lépjünk tovább, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a XXI. században és most már Európába integrálódva a tudós köztestületnek más a szerepe. Kitüntetett a szerepe, hiszen az új érték teremtésében most már - azt hiszem, mindenki számára világosan - a tudásnak egyre nagyobb a szerepe. Akkor még nem tudtunk a válságról, és az sem körvonalazódott, hogy mi lesz ez után a válság után, milyen irányítási, rendezési, kormányzási struktúrák az optimálisak. A köztestületek mint olyanok a napóleoni törvényekben és a XIX. század eleji törvényben, a német törvényben jele ntek meg, szerepet adva egyegy hivatásrendnek arra, hogy részt vegyenek a törvényalkotásban, és részt vegyenek a végrehajtó hatalom gyakorlásában. A változások a '90es években nálunk is világossá tették, hogy egy többpárti rendszerben a civil szerveződés eknek megvan a maguk szerepe. Ezt törvényekkel rendezték is. Nem volt egészen világos, hogy hogyan lehet beépíteni a köztestületeket és egy kitüntetett köztestületet, a tudós köztestületet, a Tudományos Akadémiát. Ebből adódóan a törvény módosítása vagy eg y új törvény alkotása teljesen logikus napjainkra. A hivatásrendi köztestületek beépítése a törvényhozás végrehajtási rendszerébe, a kormányzás rendszerébe már nem ilyen egyszerű. Első lépés volt a mostani kormányzási ciklusban, hogy egy tárca nélküli mini szter jelent meg, aki a kutatásfejlesztés innovációs rendszerét kormányzati szinten képviselte. Ez nem pótolja a tudós köztestület szerepét, de egy jó elem lehet. Ennek a tudós köztestületnek a működését biztosítottnak kell venni, és a szervezését, irányí tását, belső szabályait pedig meg kell hagyni a testületnek. Az, hogy a vagyont hozzárendeljük a Tudományos Akadémiához, jó elem. Az, hogy a rendezett működését és az elnök felelősségét odarendeljük, ez is jó elem. Jó elemnek tartható az is, hogy a kötelez ő bevonása és a kötelezettségek pontos leírása szerepel a törvényben, ez is jó elem. Nem tartom jó elemnek azt, ami a régi törvénynek része volt, hogy a kormányzat kötelezettsége a Tudományos Akadémia igénybevétele a döntések előkészítésében, bizonyos foki g azok végrehajtásának ellenőrzésében; ez nagyon jó eleme volt a régi törvénynek, és nem szerepel a mostaniban. Tehát a Tudományos Akadémia döntéselőkészítésbe való bevonását, azt gondolom,
