Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 9 (194. szám) - A fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelem további erősítését szolgáló intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BODÓ IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz):
669 Egyébként minden egyéb ügyet rendez a polgári törvénykönyv meg most már egy kapcsolódó módosító is, hogy minden olyan kárt, amit a szolgalmi j og tulajdonosa, gyakorlója okoz a tulajdonosnak, a föld használójának, azt megtérítse - ez nem kérdés. Úgyhogy azokról a felvetésekről, amelyeket a képviselő úr mondott, hogy mennyi az a méter, meg hogy, azt gondolom, van annyi esze a magyar parasztnak, ho gy nem a leghosszabb úton vezeti a földjéhez a szükséges vizet, és még annyi esze is van ráadásul, hogy nem mélyárokban, hanem csőben vezeti. Úgyhogy én azt gondolom, hogy nyugodt szívvel támogathatják ezt a módosító javaslatot, meg fogják hálálni majd a g azdák. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Bodó Imre következik. BODÓ IMRE (Fidesz) : Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Bár amikor a kétpercest megnyomtam, akkor nem azt gondoltam, amit majd most fogok mondani, de Herbály kép viselő úr, a bizottság alelnöke arra inspirált, hogy megpróbáljak az öntözési telki szolgalommal foglalkozni. Már a bizottsági ülésen is elmondtam, tisztelt képviselőtársam, hogy értem a jó szándékot, és a jó szándékot lehet is ebben a kérdésben szerintem maximálisan támogatni, de azt viszont nem tudom elfogadni, hogy azok az emberek - legyenek azok társas vállalkozások tagjai, legyenek azok akár csak egyszemélyi tulajdonban , akik szerencsés vagy szerencsétlen módon - és ahogy én figyelem, előbb vagy utób b ebből a szerencsétlen mód fog kijönni - csatorna mellé kaptak annak idején földet, akkor ezek után, a jogszabály elfogadása után az öntözési telki szolgalommal gyakorlatilag bárki részére - mert nem határozzuk meg, hogy hánynak a részére, hány embernek v agy gazdálkodónak a részére- kell hogy biztosítsák ezt a jogot. Bizottsági ülésen is elmondtam, képviselőtársam, hogy véleményem szerint az teljesen tarthatatlan, hogy arra kényszerítsünk földtulajdonosokat, hogy ilyen szolgalom alá vessék a földjüket, még egyszer mondom, bármennyi ember is akarja majd ezt igénybe venni. Egyetértek azzal, hogy most esős és csapadékos az idő, és lesznek szárazságok is, de azt is elmondtam már, hogy nem ez az a mód, ami az öntözést hosszú távon megoldaná. Ott vannak a társulá sok, én azt gondolom, hogy azt kellene elsősorban támogatnunk, és a társulásokon keresztül lehetne az öntözés kérdéskörét megoldani. Így tehát azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól és elsősorban a kormánypárti képviselőktől, hogy ezt a pluszterhet, ha csa k lehet, ne tegyék rá a gazdálkodók nyakára. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Örvendi Lászlóé a szó. ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Csak röviden szeretnék még reagá lni. A telki szolgalom alapításakor mindenféleképpen van értékcsökkenés, már azt említettem, és ezt az értékcsökkenést 20 százalékos telekértékben határozzák meg a legtöbb esetben. Amikor kártérítési elszámolások vannak, vagy különböző szolgalmi telepítése k, bányajog, csővezeték, távvezeték építésekor ezek a kérdések mindig felmerülnek. És akkor majd most itt is fel fog merülni, hogy a mellettem levő egy hektár, egymillió forint értékű földnek a 20 százalékát, a 200 ezer forintot majd ki kell fizetni öt év alatt, négy év alatt? Mennyi idő alatt? Ezek a kérdések ebben a dologban, ebben a módosításban nincsenek tisztázva. Ezért itt nemcsak arról van szó, hogy az, aki elszenvedi a terhet, hanem aki majd kifizeti, ki fogjae fizetni a kártérítést a szolgalmi jog alapítása során keletkezett értékcsökkenést, amit majd a bíróság - ha bíróságra viszik - a szolgalmi jog hasznát élvező gazda számára meg fog ítélni. Ezek a kérdések is felmerülnek.
