Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 9 (194. szám) - A fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelem további erősítését szolgáló intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BODÓ IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BAGI BÉLA (Fidesz):
670 Mi van a föld értékének a csökkenésével? Ez a kérdés továbbra is itt van. Mert az egyszerű dolog, hogy ami kárt okoz, azt ki kell fizesse, ez egyértelmű, ez is benne van a szolgalmi jog alapításában. Úgyhogy ezekre a területekre is oda kell figyelni, és mi ezért is, többek között ezért is nem javasoljuk a telki szolgalom öntözé s céljára való telepítését. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Bodó Imréé ismét a szó. BODÓ IMRE (Fidesz) : Elnök Úr! Köszönöm szépen. Én akkor szeretnék azzal a kérdéskörrel foglalkozni, amiért egyébként először megnyomtam a kétpercest, ez pedig a tör vénytervezet 9. §a, annak is a (2) bekezdése, amely a mezőőri szolgálat felállításáról, illetve működtetéséről szól. Gyakorló polgármesterként a következő problémát látom ebben a megfogalmazásban. Szó szerint idézem, a (2) bekezdés azt mondja: megalakítás i, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget. Ez így egy picikét az én olvasatomban; természetesen értem a szándékot, a jogalkotó szándékát, csak a hivatal oldalára és a gyakorló polgármester oldalá ra az a kérdésem ebben a formában, hogy a megalakulás költsége ezek szerint mennyi. Szerintem be kellene határolni, illetve azt követően egy biztos működés érdekében a folyamatos hozzájárulás összegét is be kellene határolni. Ez a mostani megfogalmazás ker etet ad bizonyos mozgásokra, és nem feltételezve semmiféle rossz szándékot, ez mozoghat a mindenkori kormányzat, illetve szaktárca álláspontja szerint. Az ebben a probléma, ha egy önkormányzat felvállalja a mezőőri szolgálatot, és még be is tudja ezt a ren dszert indítani, akkor nem biztos abban, hogy a következő évben vagy az azt követő évben ezt ő fogja is tudni működtetni. Ezért én tisztelettel kérem az illetékes tárcát és a jogszabályt előkészítőket, hogy az érveimet legyenek szívesek, nem mondom, hogy m egfogadni, de talán egy picit iránymutatónak venni, és próbáljanak az önkormányzatoknak olyan segítséget adni, hogy a felelős és biztos, folyamatos működéshez ezek a keretek biztosítsanak egy belátható és követhető rendszert. Köszönöm szépen, elnök úr. ELN ÖK (Harrach Péter) : A kétperces felszólalások után két percet meghaladó felszólalások következnek; Bagi Béla elsőként. BAGI BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlás 17. pontjá val, a biogazdálkodással foglalkozó ajánlással, módosító javaslattal szeretnék foglalkozni. (20.00) De a végéről szeretném kezdeni, az indoklással. Ugyan ez a javaslat már megjárta a mezőgazdasági bizottságot, és támogatást kapott mindkét oldal részéről, d e még mielőtt végérvényeset mondanánk róla, szeretnék egykét pontosító kérdést föltenni. Az ajánlás második mondatában - szerencsére itt vannak az előterjesztők is, meg az államtitkár urat is kérdezném - segítsenek értelmezni ezt a mondatrészt: “Mindazoná ltal közigazgatási, hatósági, azaz állami jogkörbe kell rendelni a termelő szervezetek ellenőrzését.” Én termelő szervezet alatt most jelen esetben azt a biogazdálkodó őstermelőt, egyéni vállalkozót, társas vállalkozót értem. Ezt úgy gondolták a törvény el őterjesztői, alkotói, hogy az állam ellenőrző munkát fog végezni a termelőnél? (Gőgös Zoltán: Igen.) Vagy esetleg én rosszul értem. Mert ha bólogat az államtitkár úr, akkor mindjárt adódik a következő kérdés ebből, hogy a jelenlegi fönnálló tanúsító szerve zetet akkor esetleg föl szeretnék számolni és állami kézbe venni az egészet? (Gőgös Zoltán: Nem.) Mert duplikációt érzek én ebben az egészben.
