Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 9 (194. szám) - A fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelem további erősítését szolgáló intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - LENGYEL ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
665 Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége ezt a javaslatot elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 119. pontjaira. Megkérdezem, hogy Lengyel Zoltán képviselő úr kívá ne szólni, miután írásban jelezte felszólalási szándékát. (Lengyel Zoltán: Igen.) Megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő úrnak, 15 perces időkeretben. LENGYEL ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nem fogom kihasználn i a 15 percet, rettentően rövid leszek. Az előttünk fekvő anyag valójában semmi másról nem szól, csak arról, hogy törvényi szintre emel olyan rendeleti rendelkezéseket, amik eddig is éltek. Egyetlenegy pont van, a 10. §, amelyik az országban lévő GMOnövén yek termesztésével foglalkozik, illetve annak az engedélyeztetési eljárását szabályozza az Európai Unió előírásai szerint. Korábban az Országgyűlés úgy döntött, hogy GMOmentesek leszünk, ezzel szemben az Európai Unió előírta számunkra ennek a szabályozási kötelezettségét. Bár született egy nagyon kedvező döntés Brüsszelben, ami a mentességünket tovább fenntarthatja, fontosnak tartom, hogy a beadott módosító javaslatom bekerülhessen a törvény szövegébe, amely arról szól, hogy közigazgatási határozatban az ö nkormányzatok döntsék el saját maguk, hogy beengednek oda GMOnövényeket vagy sem, és ezt az engedélyező hatóság vegye figyelembe. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Sokat gondolkoztam azon, hogy beadjame ezt a módosít ó javaslatot, félve attól, hogy ezzel szembemegyünk az európai uniós szabályozásoknak. Mégis fontosnak tartom ezt, hiszen az Európai Unió egyik alapelve a helyi közösségek akaratnyilvánítása és a szubszidiaritás elve. Úgy gondolom, hogy próbáljuk meg, háth a átmegy az európai szűrőn ez a kezdeményezés, és engedjük meg az önkormányzatoknak, hogy saját maguk is rendelkezhessenek erről a témakörről, ne rögtön, azonnal törvényi hatállyal “erőltessük rájuk” ezt a jogszabályi kötelezettségen alapuló lehetőséget, h ogy nem akarva is a GMOmentességük az elkövetkezendő években bármikor megszűnhessen. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! T isztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitában a 7. és a 8. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni. A 7. számú módosító javaslatom a törvényjavaslat 4. §át új (6) bekezdéssel egészíti ki. Ennek értelmében a vadászati tö rvény 16. § (1) bekezdés c) pontja szerint a vadászati jog haszonbérlője lehet “kizárólagosan belföldi tulajdonban lévő mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirto kossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja”. Itt a kizárólagosan belföldi tulajdonban lévő, az érintett gazdasági társaságokra , szövetkezetekre s a többi vonatkozó kitétel új a hatályos törvény szövegéhez képest. Az pedig, hogy a vadászterület több mint felét a megadott gazdasági tevékenység céljából használja, a legalább 25 százalékos feltétel helyébe kerül. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az EUhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától ilyen kitétel nem tehető, amit én sajnálok ugyan, de kénytelen vagyok elfogadni. Mivel ugyanez a c) pontra vonatkozik - a másik említ ett módosítás is , így valószínűleg egy kapcsolódó módosító javaslatot nyújtok be, ami már csak azt tartalmazza. Ez pedig - mint már említettem - arra vonatkozik, hogy a vadászterületek több mint felét vagy legalább 25 százalékát kell a megadott gazdasági tevékenység céljából használni a vadászati jog haszonbérléséhez.
