Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
570 kérelmezze a hagyatéki gondnok kirendelését. Ezért a mód osító javaslatunkban annak a lehetőségét is meg kívánjuk teremteni, hogy ne csak kérelemre, hanem hivatalból is lehessen hagyatéki gondnokot kirendelni. Én azt hiszem, hogy a hagyatéki vagyon szerkezetváltozása miatt akár egy mezőgazdasági vállalkozó számá ra vagy egy kereskedelmi vállalkozásból élő örökhagyó számára nagyon fontos, hogy a hagyatékát biztosan tudja, biztosan tudja azt, hogy az az értékmegőrzés, ami szükségeltetik, azok az azonnali intézkedések, amelyek elengedhetetlenek a hagyatéki vagyon műk ödésében, megtörténjenek. (16.00) És ezért is javaslom képviselőtársaimnak, hogy ezt a módosító javaslatunkat támogassák, hiszen azt gondolom, hogy ez egyértelműen az örökösök érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Pét er) : Salamon Lászlóé a szó, normál idejű felszólalásra. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A következő ajánlási pont, amivel foglalkozni kívánok, a 871. ajánlási pont, amelyben Frankné Kovács Szilvia és képviselőtársai a hatodik könyv 62. §ának elhagyását javasolják. Ez a szakasz a kormány eredeti javaslata szerint a házastárs haszonélvezeti jogának a korlátozásáról szólt. Most tulajdonképpen fel kell hogy tegyem a kérdést, hogy ha van haszonélvezetijogöröklés, akkor mié rt zárjuk ki a haszonélvezeti jog korlátozását. A két dolog logikailag egymással felesel. Ha nincs haszonélvezetijogöröklés, akkor valóban nincs miről beszélni, és nem kell az özvegyi jog korlátozásával foglalkozni. Ha viszont van haszonélvezetijogöröklé s, van özvegyi jog, akkor szükséges, hogy az özvegyi jog korlátozásának a lehetőségét fenntartsuk. (Pettkó András elfoglalja a jegyzői helyét.) Megint Véká s professzorra kell hogy hivatkozzam, aki a Ptk. konferenciáján erre kitért, és úgy fogalmazott - ha jól emlékszem , hogy ez megint egy nem kellően végiggondolt dolog. Nem biztos, hogy ennek a lehetőségét ab ovo ki kell zárni. Értem én azt, hogy ha egysze r állagöröklést biztosítunk a szülőnek, vagy ha a gyermek és a házastárs közti öröklésben is valami ilyesféle irány megjelenik, akkor a haszonélvezeti jog megváltása jelentőségében csökken, mint megoldás, veszít a jelentőségéből valóban. De kizárni egy ily en megoldást miért kellene? Adott esetben megállapodhatnak erről a felek. A polgári jogban amúgy is a megállapodás lehetőségét a törvény és a polgári jog, a magánjog szelleme széles körben lehetővé teszi, megengedi, másrészt, ha meg nincs megállapodás és v ita van rajta, akkor adott esetben a bíróság erről megfelelő döntéseket hozhat. Tehát úgy gondoljuk, hogy magának a lehetőségnek a kizárása helytelen és indokolatlan, és ha bent marad a lehetőség, ebből még semmilyen kár nem keletkezik. Egyébként gyermek é s túlélő házastárs viszonylatában ez egy élő probléma lesz, hiszen, amit nem a gyermek örököl, azon alapvetően, főszabály szerint a túlélő házastársat a törvényes öröklés szabályai szerint özvegyi jog illeti meg. Akkor miért nem lehet ennek a korlátozását kérni? A másik kérdés a 873. ajánlási pontban szereplő módosító javaslat, amiről egyébként most már nincs sok szavam, hiszen a bejegyzett élettárs örökléséről van ebben a rendelkezésben szó, és ezt az előző vitaszakaszban a bejegyzett élettársi kapcsolat m egvitatása során érintettük. Tehát azt gondolom, hogy ez a rendelkezés indokolatlan, nem támogatható, mindenekelőtt abból az okból nem támogatható, hogy azt sem tudjuk, hogy mi a bejegyzett élettársi kapcsolat. Másrészt egyébként is azt gondoljuk, hogy az öröklés rendjébe további személyeket beiktatni felesleges. Különösen akkor, ha tudjuk jól, ne felejtsük el, az öröklésnek kétféle módja van: van a
