Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
565 átadásáról, és erről megfelelő s zervek, alapvetően a közjegyző, ha nincs megegyezés a hagyaték átadását illetően, tehát ha a hagyaték valamilyen formában vitás, akkor végső fokon a bíróság dönteni fog. Ebben az eljárásban nagyon lényeges, hogy legyen világos, hogy a megfogant magzat örök lésre jogosult még magzati állapotában is. Természetesen egy függő jogi helyzetről van szó, arról, hogy ez az öröklés ténylegesen akkor fog realizálódni - vagy azzal a feltétellel, inkább így fogalmaznék, azzal a feltétellel fog realizálódni , hogy a magz atnak élve kell születnie. Nagyon fontosnak tartjuk ennek a szabálynak a megjelenítését, mert erősíti, stabilabbá teszi a magzat jogállását, jogi helyzetét. A másik módosító javaslat, amit érinteni kívánunk, nem a sajátunké, hanem megint szocialista képvis előtársainké, ami, hogy így mondjam, egy kicsit minket vitára késztet. A 863. módosító javaslatról kívánok itt röviden szólni, majd ehhez kapcsoltan a 871. módosító javaslatról. Ezek a számok ajánlási számok, tehát a 863. ajánlási pontban, illetőleg a 871. ajánlási pontban szereplő javaslatokról van szó. Ezek a javaslatok Frankné Kovács Szilvia és képviselőtársai jegyzése mellett gyakorlatilag a házastárs és a szülő öröklési viszonyát kívánják átalakítani, bizonyos fokig módosítani. Kétségtelen és való igaz , az elmúlt évtizedek tapasztalata mutatja, hogy a túlélő házastárs, illetőleg a szülők viszonylatában, sőt - ugyan ez a módosító javaslat ezt a kérdéskört nem érinti - a gyermek viszonylatában is olyan konfliktusok merültek fel, a viszonyaink, gazdaságit ársadalmi viszonyaink alakulása és fejlődése, az életforma átalakulása olyan érdekellentéteket hozott előtérbe, amelyek alapján az öröklés idevonatkozó szabályainak bizonyos fokú újragondolása nem indokolatlan. Ezt a bírói gyakorlatnál is észlelhettük, ill etve a most hatályos polgári törvénykönyv korábbi módosítása is, amely lehetővé tette az özvegyi jog megváltását, ez ugyan a gyermek és az özvegy viszonylatában jelent új kérdést, mutatta, hogy ezen a területen végig lehet gondolni, újra lehet gondolni biz onyos szabályozási kérdéseket. A módosító javaslattal kapcsolatosan az a problémánk, hogy a szabályozás megítélésünk szerint túlmegy, nem is csekély mértékben túlmegy azokon a mértékeken és azokon a kereteken, amelyek határáig egy esetleges változást meggo ndolandónak tartunk. Talán feltűnt képviselőtársaimnak, hogy milyen óvatosan fogalmazok, esetleges változásról beszélek, “meggondolandónak tartunk” kifejezést használok. Igen, ebben benne van az, hogy az öröklés jogi szabályozása - itt ugye, a törvényes ör öklés rendjéről van szó , a törvényes öröklés rendje ősi gyökerű. Ősi gyökerű, itt bizonyos fokig olyan szabályok léteznek, amelyeknek a magyar jogtörténetben a gyökerei a XII. századig nyúlnak vissza. Az első öröklési jogi szabályok talán Könyves Kálmán törvényeinél jelentkeznek, de ráadásul ezek az öröklési szabályok és a későbbiek is római jogi áthallásokat is mutatnak. Természetesen ez önmagában nem kell hogy szempont legyen, mert attól, hogy egy szabály 800 éves, vagy egy öröklési rend 800 éves, vagy 15002000 éves múltra tekint vissza, az pusztán önmagában bennem kelt egyébként egyfajta tradicionális értéktiszteletet is, de még én is úgy gondolom, ezen hagyománytisztelet mellett is, hogy önmagában nem lehet szempont, ha valamin az élet túllép. Az ősis égen is túllépett az élet 1848ban, félretettük az ősiség törvényét, és helyesen tettük, és jól tettük. Tehát kell tudni előrelépni, kell tudni változtatni is. Magam is arról beszéltem, hogy bizonyos változtatások újragondolása indokolt lehet, mert hiszen az élet a XX. században is sokat változott, és problémák, új kérdések keletkeztek. Vékás professzor úr A Magyar Jogban a polgári törvénykönyv ügyéről írt cikkében is foglalkozik ezzel a problémával, ő is azt gondolja, hogy érdemes itt bizonyos viszonyokat újragondolni. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy azért itt vannak tradíciók, amikre oda kell figyelni. Igen, a tradíciók abban az értelemben is tradíciók, hogy a lakosság fejében bizonyos öröklési szabályok nagyon erőteljesen élnek. Kérem, ne tessenek arról elfel edkezni, vagy tessék azt figyelembe venni, szociológiai tapasztalat vagy megfigyelés, hogy ha jogban járatlan embereknek különböző jogi kérdéseket teszünk fel, hogy mi a véleményük a helyes megoldásról, akkor az emberek jogérzéke legerőteljesebben az örökl ési szabályokat erősíti meg.
