Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
552 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperces felszólalásokat megadom a szót Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszonynak, MSZP. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Salam on képviselőtársam talán félreértett, én nem közjegyzői eljárást mondtam, hanem közigazgatási eljárást. (Dr. Salamon László: Én is közigazgatási eljárást mondtam.) Nem, ön közjegyzőit mondott. (Dr. Salamon László: Közigazgatásit!) Közjegyzőit mondott képvi selő úr, higgyen nekem. (Dr. Salamon László: De közigazgatásit akartam mondani.) A lényeg az, hogy én azt mondtam, akár lehet közigazgatási eljárás keretében is. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy egy külön jogszabály létrehozása mindenképpen szükséges e bben a témában, pont azért, mert egy végtelenül bonyolult folyamatról van szó. De mégiscsak azt gondolom, hogy ez elsődlegesen orvosi kérdés. A bíróság vagy bármely hatóság ebben csak úgy tud dönteni, ha az orvos szakértő azt írja, hogy a nem megváltozása bekövetkezett, mert ezt csak ő tudja igazolni, ezt se a bíró, se a gyámhivatal, se a közigazgatásban dolgozó tisztségviselő nem tudja megállapítani. Ha az orvos kiállít egy tanúsítványt, amivel igazolja a nem megváltozását, akkor nem látom szükségesnek a b írósági eljárás igénybevételét. Ez az egyik kérdéskör. A másik pedig az, hogy mindenképpen szükséges szabályozni magát az eljárást is, hiszen itt vannak különböző fokozatok. A bírósági eljárás pedig nincs elzárva az elől, aki majd vitatja ennek a határozat nak a tartalmát, legyen az akár a létező házastárs vagy bármely rokon, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy a nem változásával kapcsolatos megállapítást felülbírálja vagy megmásítsa. Azt gondolom, hogy a két dolog szinkronban van egymással, ezért is kérem, ho gy támogassák a módosító javaslatot. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Én közjegyzőt mondtam, illetve közigazgatást mondtam, de ha hárman ú gy hallották - most is tévedtem! , akkor biztosan közjegyzőt mondtam. De nem ez az érdekes. A lényeg az, hogy nem tudom elfogadni, hogy a bírósági és a közigazgatási eljárás összevetése után oda konkludálni, arra az eredményre jutni, hogy a közigazgatási eljárás egy bírósági eljáráshoz képest alkalmasabb és eredményesebb. Nem tudom elfogadni, mert attól, hogy orvosszakértői kérdés lesz ez a kérdés, még nem értem, hogy a közigazgatás miért jobb a bírói hatáskörnél. A közigazgatási jogalkalmazás és a bírói j ogalkalmazás az egész jogrendünkben olyan viszonyban van egymással, hogy a közigazgatási hatósági eljárások alapvetően bírói felülvizsgálat alá vannak helyezve. Közigazgatási határozatokat alapvetően meg lehet támadni a bíróságok előtt. Ebből is az a logik a következik, hogy a magyar alkotmányos felfogás a közigazgatás működését jogállami szempontból fontosnak tartja bírói kontroll alá helyezni. Még egyszer mondom, ha egy ilyen természetű kérdésben vita merül fel, akkor már eleve nem indokolt közigazgatásban gondolkodni, függetlenül attól, hogy a priori melyiket tartanánk jobbnak. Nem indokolt, mert ha valaki kétségbe vonja az orvosszakértői megállapítást, akkor más szakértő kirendelését akarja kérni, és akkor esetleg két ellentétes szakvélemény között kell d önteni és véleményt mondani. Lehet, hogy ilyen eset nem vagy csak minimálisan fordulhat elő, de nem lehet kizárni. Azért azt tudjuk, hogy ennek nincs gyakorlata Magyarországon. Lehetnek olyan vitás kérdések, ahol - ha a bíróságot intézményesítjük - eleve k izárjuk a problémát, ha meg nem, akkor problémákkal kerülhetünk szembe. (A jegyzői székben V. Németh Zsoltot Móring József Attila váltja.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ, 15 perces időkeretben.
