Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
545 Toleranciánkról tanúbizonyságot téve megkérdezem a képviselőt ársaimat, hogy kívánnake még szólni a vita e szakaszában. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor a vita e szakaszát lezárom. Most megnyitom a harmadik vitaszakaszt a harmadik könyv rendelkezéseire és az azt érintő módosító javaslatokra. Elsőként megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, hogy a soraimat rendezzem, mert most áttértünk a harmadik könyvre, és az más módosító javaslatokat és más iratokat is jelent. Ez a könyv a házasságról és a családról szól. Tulajdonképpen a harmadik könyvbe a törvényjavaslat a családi jogot emelné be, tehát most értünk el a családjogi kérdések taglalásához. A számos módosító javaslat közül, amelyeket itt ké pviselőtársaimmal, részben én, részben mások is előterjesztettek, az ajánlásban a 160. pont alatt, a 162., 163. pont alatt szereplőket, majd később a 176., 177., 180., 185. pont alatt szereplőket - ez utóbbiak egy csoportot képeznek - kívánom érinteni, uto ljára pedig az ajánlás 190. pontjában szereplő módosító javaslatot. Az ajánlás 160. pontjában javasoljuk a törvény alapvető családjogi feladataként annak a megfogalmazásnak a törvényben rögzítését, amely szerint a törvény védi a házasságot és a családot, a családi és az egyéni érdek összhangját. A törvényjavaslat eredeti szövege, aminek a módosítását kérjük, némileg másképpen fogalmaz, a házasságot meg sem említi, a család kifejezés helyett családi kapcsolatokról beszél. Úgy gondoljuk, hogy ez az általunk j avasolt megfogalmazás az alkotmány alapján is védendő, az alkotmányban is megjelenő alapértékeket egyetemesebb módon kívánja megfogalmazni, mint ahogy az az előttünk fekvő törvényjavaslatban megjelenik. Megjegyezzük, hogy a jelenleg hatályos családjogi tör vény is fontosnak tartja pontosan megemlíteni a család és a házasság védelmét, és e tekintetben hivatkozunk, hivatkozom az alkotmány 15. §ára, amely szintén kifejezetten ezt a szóhasználatot tartalmazza. Indokolatlan tehát ettől eltérni, és ezért javasolj uk, hogy a módosító javaslatunkban szereplő megfogalmazást fogadja el e tekintetben az Országgyűlés. A következő kérdéskör az ajánlás 162., 163. pontjában található módosító javaslatok, amelyek a házasság megkötése előtti 30 napos várakozási időről, illető leg a jegyesség intézményéről szólnak. Az előttünk fekvő törvényjavaslat mellőzni kívánja a most is hatályos családjogi törvénynek azon rendelkezését, hogy a házasságot csak a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap elteltével lehet megkötni. Tud juk jól, hogy a családjogi törvény ezzel kapcsolatban tartalmaz kivételeket, amelyek egyébként természetesen rendben is vannak, hiszen lehetnek olyan helyzetek, amikor ettől a 30 napos határidőtől indokolt eltekinteni. Ugyanakkor, mint arra az imént utalta m, a törvényjavaslat a Csjt.ből ezt a rendelkezést már nem veszi át. Mi ezt súlyos hibának tartjuk, hiszen végül is miről van szó, tisztelt képviselőtársaim? Arról a jognyilatkozatról, amely az ember életének talán a legfontosabb jognyilatkozata. Régi tap asztalataink is, újabb tapasztalataink is és a külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy ilyen várakozási idő beiktatása a házasságkötésre vonatkozó szándék megfontoltságát alkalmas és megfelelően képes szolgálni. Csak összehasonlításként mondom, ho gy a törvényjavaslat, ez, amiről tárgyalunk, az örökbefogadás esetén - helyesen egyébként - fenntartja a jelenleg hatályos jogunkban is meglévő előzetes eljárás és felkészítés szabályát. Annál inkább érthetetlen az, hogy a házasságkötés tekintetében ettől a szabálytól el akar tekinteni a törvényjavaslat, és azt mellőzni kívánja. Úgy gondoljuk, hogy ha az örökbefogadás megkötésénél szükséges ilyen, akár jelkép értékűnek is tekinthető - ezt sem vitatom , jelkép értékű biztosítékok beiktatása, előírása, megfo ntolt és megalapozott döntések érdekében, akkor ez a házasságkötés esetében is indokolt. A 163. pontban szereplő javaslatunk pedig a régi magyar jog megoldásának megfelelően javasolja törvényben rendezni a jegyesség intézményét. Ennek kapcsán utalok arra, hogy a
