Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
546 törvényjavaslatunk teljes mértékben a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk rendelkezéseit veszi át. Meg kell hogy mondjam, hogy a régi szöveg teljes mértékben időszerű. Lehet, hogy sokak számára furcsa, hogy jegyességről és a jegyesség törvényben történő megjelenítéséről beszélünk. Szép képviselő úr bólogat is, tetszik ez a megjegyzésem, ez sokak számára furcsa. Nyilván ő is furcsállja, de szeretnék arra utalni, hogy a magyar jog ismeri a jegyesség fogalmát enélkül is. Tessék elővenni a polgári perrendtartást, és megnézni a tanúvallomás kizáró okait. A közeli hozzátartozó fogalmában a házastárs, az élettárs mellett ott van a jegyes is, vagyis a jegyes is azt mondhatja a bíróságon, hogy kérem, én a vádlott jegyese vagyok, és nem kívánok v allomást tenni. A jog tehát megengedi ezt. Vagy a bíró, a bíró kizárása az ügyből. Az ügyben szereplő... (Dr. Szép Bélának:) A képviselő urat szeretném meggyőzni, azért vártam, hogy figyeljen egy kicsit rám. (13.30) A polgári perrendtartá sban az is szerepel, hogy ki nem lehet bíró, és a hozzátartozói körben meg van említve a jegyes is. Tehát nem lehet, nem járhat el bíró abban az esetben, hogyha az ügyben érdekelt ilyen viszonyban van vele. Tehát a jegyesség fogalmát ismeri a jogunk, és jo gkövetkezményt is kapcsol hozzá, sőt a polgári törvénykönyv is egy sokkal általánosabb szabályban foglalkozik azzal a kérdéssel, amiről mi beszélünk, ez az utaló magatartás problémája. Úgy szól a hatályos polgári törvénykönyv, ha nem tévedek, 6. §a - elné zést, lehet, hogy a számban tévedtem , hogy aki mást szándékos magatartásával olyan magatartásra indít, amelyből eredően őt önhibájából kívül károsodás éri, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Ennek a Ptk.ba való bekerülésének volt egy történelmi el őzménye; nagyon röviden, mert az idő tényleg halad: annak idején, amikor a Tito vezette Jugoszlávia és Magyarország között és a szovjet blokk között megromlott a viszony, volt arra eset, hogy egy bácskai személy - most nem tudom, hogy ki volt a férfi és ki volt a nő , illetve egy magyarországi személy között szoros érzelmi kapcsolat keletkezett, és a házasság ígéretével a bácskai személy mindenét elkótyavetyélve Magyarországra költözött, és akkor jelezte az illető, hogy sajnos megváltoztak az érzelmei. De hát én mindenemet elkótyavetyéltem, eladtam, itt vagyok egy bőrönddel - mondta. A két ország között akkor annyira rossz volt a viszony, hogy sajnos ilyen következményekkel járt az, hogy valakit az érzései országváltásra késztették. Akkor a bírói gyakorlat taposta ki ezt a szabályt a jegyesség régi szabályai nyomán, amik az 1894. évi XXXI. törvénycikkben benne voltak, és lehetővé tette, hogy ebben az esetben a hoppon maradt, a házasságtól elmaradt személy kártérítéshez jusson. Ugyanakkor azt is nyilvánvalóan ki kellett, ki kell mondani, és ki is mondta a régi törvény, módosító javaslatunkban is szerepel, hogy az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság követelésére. Módosító javaslatunk részleteiben kíván foglalkozni a meghiúsult jegyesség jogkövetk ezményeivel, házassági készületekkel, a leendő házasság tekintetére adott ajándékkal. Kérem, ezek olyan jogi problémák, amelyek a mindennapi életben is előfordulnak, lehet, hogy nem nagy számban, de találkozhatunk vele, és a jognak ezekre magyarázatot kell adnia. Módosító javaslatunk arra is kiterjed, hogy az ilyen természetű kártérítési igényeket a sérelmet szenvedő félnek életében kell érvényesítenie keresettel ahhoz, hogy az örökösei is igényt tarthassanak ilyen igényre. Tehát javasoljuk annak kimondását is, hogy öröklés tárgyát ilyen igény csak akkor képezhesse, ha a jogosult a keresetet megindította. Végezetül speciális elévülési szabályt is szükségesnek tartunk, egyéves elévülési hatályt javasolunk. Megjegyzem, valamennyi rendelkezés az 1894. évi XXXI. törvénycikk tulajdonképpeni átvételét jelenti. Ajánljuk képviselőtársaink figyelmébe, mert bizony az élet ilyen eseteket tartalmaz, és ezekre is megoldást kell találnunk és biztosítanunk. A következő kérdés, ami ebbe a felszólalásba még talán belefér, a h ázasság felbontásának módja, az ajánlás 176., 177., 180. és 185. módosító javaslatai. Arról van szó, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat mintegy egyszerűsítendő, a házasság felbontásának az úgynevezett megegyezéses
