Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
544 me gváltoztatására irányul. Az eredeti szabályozás arról szól, hogy a sajtónyilvános rendezvényeken elhangzottakról, a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzottaknak megfelelő, szöveghű idézet formájában történt tudósításokról történő híradá sok esetében a meghozandó polgári törvénykönyv második könyv 8894. §aiban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Vagyis ha ezek a tudósítások mégis személyiségi jogot sértenének, akkor ezekkel szemben a polgári törvénykönyvben szereplő szankciók nem ér vényesíthetők. Arról van az itt szabályozott esetkörben közelebbről szó, hogy a sajtó nyilvános rendezvényekről rendszeresen ad olyan tudósítást, amelyeknél idézi a rendezvényen elhangzottakat, a maga eljárásában, azt is mondhatnám polgári jogi kifejezésse l, vétlen, tudomása sincs esetleg arról, hogy amik ott elhangzottak ezeken a rendezvényeken, azok személyiségi jogot sértenek, ilyen esetekre nézve a törvény mentesíteni akarja a sajtót a felelősség alól. Meg kell mondanom, hogy a jelenlegi szabályozás ma ennyire nem megengedő a sajtóval szemben, hanem egy szigorú felelősségi rendszert épít ki. Tulajdonképpen az új polgári törvénykönyv ezen kíván változtatni. Kérem szépen, a sajtótudósítás a sajtó alapvető feladata, azt is mondhatnám, hogy hivatása. Tehát t ulajdonképpen azzal az alapgondolattal, hogy ha valótlan tények, személyiségi jogot sértő híradások látnak napvilágot, akkor ezzel kapcsolatosan a vétlen sajtó felelősségét valóban indokolatlan lenne megállapítani. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagy ni, hogy ezzel a lehetőséggel szándék nélkül is beláthatatlan következményeket és károkat lehet okozni másoknak. Polgári jogi példával mondva azt mondhatnám, hogy tulajdonképpen a sajtó e tekintetben olyan, mint a veszélyes üzem. Veszélyes üzemen értünk po pulárisan leginkább több mindent, de jellemzően a gépkocsi üzemben tartását. Ott is előfordulhatnak olyan magatartások, amelyeknél a gépkocsi üzemben tartója, vezetője vétlen, mégis nagyon súlyos károk keletkezhetnek a gépkocsi vezetőjének fel nem róható o kokból. Az a kérdés, méltányose, hogy ezt a kárt, ezeket a súlyos körülményeket egyedül a sérelmet szenvedő fél viselje, illetve nem egyedül, hanem egyáltalán a sérelmet szenvedő fél viselje. Elnök Úr! Egyperces hosszabbítást szeretnék kérni a Há zszabály adta lehetőség igénybevételével, hogy a gondolatmenet végére érjek. (Jelzésre:) Tulajdonképpen arról van szó, hogy a jogaiban sértett személy abszolút kiszolgáltatott. (13.20) Védelmet igényel, mert ha nem adjuk meg a megfelelő védelmet, akkor tul ajdonképpen a sajtószabadság oltárán - ami nyilvánvalóan alapvető és szent dolog - akár képletesen mondva: emberáldozatot követünk el, hiszen a sérelmet szenvedő fél számára beláthatatlan következményeket okoz egy olyan valótlan híradás továbbítása a médiá n keresztül, amelyben a hír valótlanságáról, megalapozatlanságáról a média nem is tud. Ennek az ellensúlyozására fogalmaztuk meg azt a módosító javaslatot, hogy a sajtó mindig adjon egy negatív hír tekintetében lehetőséget az érintett félnek arra, hogy a m aga észrevételeit megfelelő módon megtehesse. Röviden idézném a javasolt szabályt: “Nem alkalmazhatók a sajtóval szemben az említett szankciók, ha a sajtó a nyilvános rendezvényen elhangzottakról, a nyilatkozó személyének pontos megjelölésével, az elhangzo ttaknak megfelelően szöveghű idézet formájában tudósít, feltéve, hogy a sajtó a sérelmet szenvedő személynek a sérelmet megvalósító tudósítással azonos módon egyidejűleg történő észrevételek megtételének lehetőségét felajánlotta, és az észrevétel megtételé t ennek megfelelően biztosította.” Egy mondattal zárom a javaslatunkat: megjegyzem, hogy ez, amit mi itt törvényben kívánunk megjeleníteni, jelenleg is sajtóetikai szabály, tehát tulajdonképpen nem kívánunk többet ennek a kiszolgáltatott helyzetnek a megfe lelő ellensúlyozására, mint a sajtóetika egyik alapvető szabályának a törvénybe történő beemelését. Köszönöm a figyelmet és időtúllépésem iránt tanúsított türelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :