Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 3 (193. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
531 helyesírási hibának is a kijavítását, de szeretnénk, hogyha más hibáit is ennek a törvénynek a helyére tennénk, kijavítanánk. Szeretném, hogyha ez a törvény mégiscsak egy olyan útra terel ődne... - egy kicsit Hankó Faragó Miklós korábbi időre nézve elmondott eredeti elképzeléseihez csatlakoznék vissza, most már ugyan nem egészen ebben az irányban szólalt fel képviselőtársam, de jó lenne, vagy jó lett volna, hogyha ebből egy jó törvény szüle tik vagy született volna. Most tényleg nem érdemes itt, ebben a részletes vitában azon meditálni, hogy mi ennek az esélye, én egyébként elmondtam a véleményünket erről az előző vitaszakaszban, és a kötelességünk valóban az, hogy most itt menjünk végig ezek en a módosító javaslatokon és mindazokon, amik a megfelelő hangsúlyt jelentik, hogy így mondjam, megkívánják azt, hogy megfelelő módon foglalkozzunk vele. Ahogy Hankó Faragó Miklós az előbb fogalmazott, vitatkozzunk róla, mert annak is lesz hozadéka, akár megszületik ez a törvény, akár nem. Tehát ne legyen ez a törvény semmiség, és egyáltalán ez az ügy, a polgári törvénykönyv ügye ne legyen semmiség, hanem legyen valamennyiünk felelősséggel és kellő gonddal övezett ügye. A következő módosító javaslat, amive l külön foglalkozni szeretnénk, az ajánlás 8. pontjában szerepel, melyet Rubovszky György, Mátrai Márta és Vitányi István képviselőtársammal együtt jegyzünk, ez a törvényjavaslat 2. könyve 3. §ának (1) bekezdésére irányul. Ez a rendelkezés eredetileg úgy szól, s a törvényjavaslatban is így szerepel, idézem: “A gyámhatóság gyámot rendel a méhmagzat részére, ha ez a méhmagzat jogainak megóvása érdekében szükséges.” Az a módosító javaslatunk, hogy kifejezetten jelenjék meg a méhmagzat tekintetében az is, hogy milyen jogok megóvásáról van szó, legalábbis a két fő jogkör, fogalmi jogkör kerüljön itt a törvény szövegében megnevezésre. Azt javasoljuk, hogy úgy módosuljon ez a megfogalmazás, idézem az általunk javasolt módosított formát: “A gyámhatóság gyámot rende l a méhmagzat részére, ha ez a méhmagzat személyi és vagyoni jogainak megóvása érdekében szükséges.” Miért fontos ez a javaslat? Figyelembe kellett vennünk és kell vennünk véleményünk szerint a bírói és a gyámhatósági gyakorlatot, amely ezt a jelenlegi ren delkezést, a most hatályos törvényekben megtalálható rendelkezést úgy értelmezte, hogy ez csak a méhmagzat vagyoni jogaira vonatkoztatható. Akkor rendeltek ki például képviselőt a magzat részére, ha az anyával örökösödési ügyben állt fenn érdekellentéte. A z évezredes megoldás, hogy úgy mondjam, a jogbölcseleti alapok azonban mások, azok a méhmagzat jogképességéről oly értelemben tesznek tanúságot, hogy a méhmagzat jogképessége általános, egyenlő és feltétlen és feltételes; az élve születéstől feltételes ugy an, de általános és egyenlő, és ebből adódóan nem korlátozódhat a vagyoni jogokra. A méhmagzatnak a modern orvostudomány eredményei alapján is lehetnek személyhez fűződő jogai, amelyet egyébként más jogszabályok védenek, ilyen például a nem megválasztásána k a tilalma, az a helyzet, ami problémaként merül fel, hogy a magzaton műtéti beavatkozás is végezhető. Felmerülhet továbbá, hogy a méhmagzaton gyógyszerkísérleteket lehetségese végezni, az ezzel kapcsolatos kérdések, illetőleg élő és halott magzatokon va ló szerv- és szövetátültetés kérdése. Csak néhányat említettem a szakértői körünkből jelzett lehetséges problémák köréből. Ezek személyiségi jogi kérdések, tehát a méhmagzatnak vannak személyiségi természetű jogai is, és ennek a hangsúlyozását kívánjuk ebb en a módosító javaslatban megemlíteni és megjeleníteni. Tisztelt Képviselőtársaim! A következő módosító javaslat az ajánlás 31. pontjában szerepel, ez Rétvári Bence képviselőtársunk módosító javaslata, amely a cselekvőképesség problémakörével kapcsolatos. Rendkívül komplex kérdéskörről van szó. A cselekvőképesség kérdése a polgári törvénykönyv említett két konferenciáján, és amiről itt most szó volt, élénk vitakérdést vetett fel mind a két ülésen. Megszólaltak egyetemi tanárok, megszólaltak gyakorlati legfe lsőbb bírósági bírák, megszólaltak mások is, akik gyámügyekben cselekvőképességi kérdésekkel hatósági eljárásban találkoztak. Általános az a vélemény a tudomány képviselői körében, hogy a törvényjavaslat alapirányaiban jó szándékú, az általa választott meg oldás azonban számos problémát vet fel. Ez valóban olyan terület volt, ahol lehetett érezni a konferencián is a tudomány képviselőinek és egyes civil
