Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 2 (192. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
421 E lnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! “A válaszút éve” a napirend előtti felszólalásom címe; “A válaszút éve”, mert meggyőződésem, hogy Magyarország számára a 2009es esztendő a válaszút éve lesz. (Zaj. - Az elnök csenget.) Választhatun k a felemelkedés és a befogadás útja mellett, illetve a lecsúszás és a kirekesztés útja mellett. Mi, magyar liberálisok azért vagyunk itt, hogy a felemelkedés és a befogadás útját válasszuk, ahogy gondolom, a többi párt is ugyancsak emellé tenné le a voksá t. De nagyon nem mindegy, hogy hogyan cselekszünk, és cselekedeteinknek mi az iránya az elkövetkezendő időben, látjuke egyáltalán reálisan a saját helyzetünket. Nézzük meg azt, hogy hogyan lát minket a külföld jelen pillanatban! Azt látjuk, az elmúlt napo k, a hétvége nyilatkozatai is azt mutatják, hogy szerte a világban úgy gondolkodnak Magyarországról, hogy egyfelől fölmerülnek olyan nézetek, miszerint KözépEurópa kettészakadóban van, és az országok egy része, úgymint Lengyelország, Csehország, Szlovákia , Szlovénia, minden nehézség mellett a fejlődés útján megy előre, más országok, mint Magyarország - és idesorolják még Ukrajnát, Bulgáriát, Romániát és bizonyos tekintetben a balti országokat is - a leszakadás útját kezdik mutatni. Nos, képviselőtársaim, e gy másik fontos jelzés is érkezett a külvilágból irányunkba, ez pedig az amerikai külügyminisztérium éves jelentése, amely arról szól, hogy Magyarországon növekszik az intolerancia, növekszik a rasszizmus, növekszik a magyarországi romákkal szembeni erősza kos fellépés. E két fontos jelzés gazdasági helyzetünkre vonatkozóan és a magyar társadalom helyzetére vonatkozóan is megalapozza azt, hogy világosan lássuk: a 2009es esztendő sok mindent el fog dönteni ebben az országban, és nagyon nem mindegy, hogy mi m ellé tesszük le a voksunkat. Itt van a Reformszövetség kezdeményezése. Nos, képviselőtársaim, szeretném itt a parlamentben is elmondani mindannyiuk számára, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége fontos kiindulópontnak tartja a Reformszövetség javaslatát. Vég re egy olyan javaslat, amely a civil társadalom irányából jön, és megoldást jelenthet az ország számára. Ezért én szeretném arra kérni a miniszterelnök urat, hogy a saját programját gondolja át a Reformszövetség javaslatainak tükrében. Szeretném kérni Orbá n Viktort és a Fidesz vezetőjét, hogy szintén a Reformszövetség javaslatainak a tükrében fontolja meg a Fidesz magatartását, és adja a Fidesz is a támogatását ezekhez a javaslatokhoz. Azért kérem ezt, mert mindannyian emlékezhetünk arra - jó néhányunknak, akik ott ültünk az Ellenzéki Kerekasztalban, pedig különösen éles emlékeink vannak erre vonatkozóan , hogy a rendszerváltás 198990ben azért lehetett Magyarországon sikeres, mert össze tudtunk fogni, együtt az ellenzék a Független Jogász Fórum felhívásár a közösen le tudott ülni, és végigfolytatta azokat a tárgyalásokat a pártállammal, amelyek sikerre vezettek, megteremtették a magyar demokráciát és piacgazdaságot. Ma szintén egy olyan helyzet van, hogy presztízskérdéseket félretéve, a pártok természetes p resztízsszempontjait félretéve mögé lehet állni egy értelmes civil kezdeményezésnek, amely segíthet az országnak, segíthet abban, hogy valóban kitörjünk ebből a nehéz helyzetből. Megjegyzem, a hétvégén olvashattuk Bokros Lajos egykori pénzügyminiszternek a javaslatait is, amelyek számunkra, liberálisok számára szintén elfogadhatóak, nagyon közel állnak a Reformszövetség javaslataihoz, és csak megalapozzák azt a véleményünket, hogy Bokros Lajosra itthon, Magyarországon van szükség, nem pedig Brüsszelben. Tis ztelt Képviselőtársaim! Egyúttal - ahogy mondtam - az amerikai külügyminisztérium jelentésére hivatkozva beszélnünk kell arról is, hogy hol tart ma a magyar társadalom e válságos időszakban. Megdöbbenéssel kellett szembesülni minden jóérzésű magyar emberne k azzal, ami Tatárszentgyörgyön történt egy héttel ezelőtt. Én nagyon remélem, hogy holnap Tatárszentgyörgyön az ártatlanul kivégzett édesapa és kisgyermeke temetésén jó néhányan ott leszünk a parlamentből. De ezen túlmenően, hogy hitet teszünk amellett, h ogy ez az erőszak, az, amit látunk az országban, az elharapózó rasszizmus elfogadhatatlan számunkra, cselekedetekre van szükség. Nyilván a rendőrség részéről aktív és erőteljes fellépés szükséges arra vonatkozóan, hogy hogy történhet meg ebben az országban az, hogy az elmúlt időszakban 17 Molotovkoktélos támadás volt csak roma családokkal szemben. Vane összefüggés a tatárszentgyörgyi eset és más hasonló esetek között?
