Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 2 (192. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
422 Nos, képviselőtársaim, ezeket ki kell vizsgálni. De a legfontosabb az, hogy látnunk kell , hogy egy ilyen válságos helyzetben a szélsőjobboldali gondolkodásmód, az intolerancia megerősödhet az országban, és mi ezt nem engedhetjük meg magunknak. Azt gondolom, hogy azt kell hitvallásunknak kitűznünk, amit Göncz Árpád mondott, amikor köztársasági elnökké választották: én azoknak a cselédje akarok lenni, akiknek nincsen cselédjük. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki szólni. (Nin cs jelzés.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Göndör István frakcióvezetőhelyettes úr következik napirendi előtti felszólalásra, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “Összefogással az eurózónához” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eurózónához való csatlakozást sokszor hajlamosak vagyunk csak a maastrichti kritériumokra egyszerűsíteni, mint államháztartási hiány, költségvetési hiány, infláció. Politikuso k és magánemberek egyaránt tudják, hogy nagyonnagyon sok mögöttes feladatot kell elvégezni ahhoz, hogy ez a csatlakozás megtörténhessen. A reformok kellenek. A többség tudja, érti, elfogadja és akarja a reformokat, miközben számosan vannak, akik azt vallj ák: rendben van, legyenek reformok, csak engem ne érintsen. Ezt az illúziót erősítik olyan hamis próféták, akik azt állítják, hogy nem kellenek reformok, van más út, vagy azt, hogy nem fog fájni. A kormánykoalíció korábbi kezdeményezéseiből csak néhányat e mlítenék: egészségügyi reform, oktatás, nyugdíjrendszer, állami támogatások rendszere, a központi vagy helyi közigazgatás reformja. A nagy reformok sajnos megtorpantak a belpolitikai csatározások miatt. Gondoljanak arra, képviselőtársaim: népszavazás a 300 forintos vizitdíj miatt. Ma sokkal többről van szó. Fel kell tennünk a kérdést mindannyiunknak itt, a Ház falai között is: lehete stabilitás, reformok modernizáció nélkül? A kétharmados törvények rendszerét, amikor az alapító atyák meghatározták, garanci át akartak arra, hogy a rendszerváltást nem lehet visszafordítani. De valószínűleg nem gondoltak arra, hogy lesz majd olyan politikai erő, amely a kétharmados törvényeket arra használja föl, hogy lassítsa, megállítsa a reformokat. A helyi közigazgatás refo rmjáról hadd emeljem ki: ma, közel 20 évvel a rendszerváltás után politikusok, polgármesterek, mindenki tudja, hogy kellenek az önkormányzatok, de nem kell ennyi hivatal. Az egészségügyi reform kapcsán mindannyian tudjuk, hogy sokkal több pénz kellene, min t ami rendelkezésre áll, ugyanakkor tudjuk, hogy vállalkozói oldalon mit jelent a bérjárulékcsökkentés, kevesellik még az 5 százalékot is. Az eurózónához való csatlakozás nagyfokú stabilitást, kiszámíthatóságot biztosítana az ország számára. (13.30) Meggy őződésem, hogy ehhez elkerülhetetlen a nagy rendszerek átalakítása. A kérdést fel kell tennünk, vane más út. Meggyőződésem, hogy nincs, reformok kellenek, és összefogás kell itthon és az Európai Unióban egyaránt. Lehet rövid távú politikai célkitűzések mi att megakadályozni a változást, akár a közigazgatás területén, akár a képviselői költségtérítés eltörlése területén, a kormány lehetőségei korlátozottak. Kormányzati kezdeményezéssel most lehet adórendszerről, szociális ellátórendszerről feles törvénnyel d önteni, de újra következnek a kétharmados törvények. Mindemellett egyik szemünkkel azon kell lenni, hogy az Európai Unióval közös megoldásokon törjük a fejünket.
