Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
405 Ugyanilyen egészségte len - és erre államtitkár úr is visszaemlékezik, hisz 20042005 környékén Farkasgyepű környékén is volt vizsgálat - a tarvágás és egyéb más cselekmények. De ugyanígy a Kabhegy környékén, Badacsony környékén - lehetne sorolni számos területet - sok száz ál lampolgárnak az volt a tapasztalata, hogy nem a törvényességi keretek betartásával, hanem adott esetben olyan cselekmények megvalósításával történik az erdőirtás, amire ma már az állampolgárok részéről is egy hihetetlen mértékű figyelem terelődött. Ugyaníg y lehet beszélni az elmúlt időszak falopásairól, azt lehet mondani, hogy szabályszerűen a szabad rablásról, hisz számos bűncselekmény felderítése várat még magára. Talán visszaemlékezünk mindannyian a 2002es árvízre, amikor egyöntetűen meg lehetett állapí tani, hogy Kárpátalján - hasonlóképpen, mint ahogy Európa más területén is - a hihetetlen mértékű fakitermelés tulajdonképpen nem tudta megfogni a lezúduló vízmennyiséget. Ebből adódóan merül föl egyből az a kérdés - hisz működik a magyar parlamentben a Ne mzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a parlament a múlt évben elfogadta az éghajlatváltozási törvényt , hogy egy olyan korszerű erdőgazdálkodási törvényre kellene gondolnunk, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozás jelenlegi állapotát, annak a jövő ne mzedékre történő kihatását. Pontosan egy olyan korszerű erdőtelepítési, tulajdonosi, hatósági és végrehajtási formát kellene az erdészeti törvényben megfogalmazni, amely nagyon előrelátóan, a jövő nemzedéke számára is biztosítja azokat a feltételeket, amel yekre ma az éghajlat változása tulajdonképpen az egész világ figyelmét kellőképpen felhívta. Felmerülnek kérdések az őshonos fák telepítésével, az őshonos fajták csökkenésével, az ipari célokra és egyéb más célokra történő faállományok telepítésével kapcso latban. De ugyanígy felmerül az igény a mezőgazdaság számára azoknak a védsávoknak az újbóli meghatározására, amely a termőterületek minőségének a megőrzését próbálja garantálni. Államtitkár úr is látta azt a kutatási eredményt, amely könyvben jelent meg, a magyar talajviszonyok, tehát a termőterületek talajviszonyainak a vizsgálatát. Én az utóbbi időben nagyon sok olyan szakkönyvet átnéztem, amely a vízrendezési, növénytermesztési, éghajlatváltozási, erdőtelepítési kérdésekkel foglalkozik, en bloc az égha jlatváltozással foglalkozik, és szomorúan tapasztalja az ember, hogy minden egyes könyvben a visszahivatkozások több mint tízévesek. Ezek azok a kutatások, amelyek kellőképpen felhívták a gazdálkodók figyelmét, egy társadalom figyelmét arra, hogy ha itt és itt nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor ez negatívba csap át, az tulajdonképpen az egész társadalom számára egyfajta negatív következményekkel jár. Tehát megszűntek azok a kutatások, amelyek valóban mindannyiunk számára megfelelő képet tudnak biz tosítani arról, hogy hol tartunk most. Bármelyik, újonnan megjelent tudományos publicisztikát átnézi az ember, tapasztalja belőle, hogy a megállapított eredmények mind tízévesek. Tehát ebben a kérdésben is, államtitkár úr, lépni kellene, meg kellene újítan i azokat a monitoringrendszereket, azokat a vizsgálati rendszereket, amelyek mindenképpen arra szolgálnak, hogy mindig tiszta viszonyok között lássuk, hogy hol tartunk most akár az erdőtelepítés területén, akár a talajvédelem területén, akár a vízbázisok k érdése területén. Próbálom összerakni ezeket a dolgokat, hisz minden mindennel összefügg, nem véletlen tértem ki erre a területre. Én végigolvastam azt a könyvet, amely a talajvizsgálatok 2000es mérőszámából adódóan előrevetíti, hogy milyen minőségbe fog átcsapni a magyarországi termőtalaj. Itt érdemes lenne újragondolni a védsávok telepítését, de érdemes lenne újragondolni - hisz van egy Vásárhelyitervünk , hogy a víztározók építésében is Magyarországnak a lépéseket mindenképpen meg kell tennie, annak i s van egy erdővédsávja, tehát ezekre a területekre sokkal jobban kellene koncentrálni. Ami még számomra és az állampolgárok számára nem megnyugtató, a termőterületeknél vagy a földterületeknél is az osztatlan közös tulajdon. De ugyanígy van az erdőgazdálko dás területén is magánemberek kezében az osztatlan közös tulajdon kérdése, ahol azt lehet mondani, hogy egymástól