Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
401 környezeti, a társadalmi és a gazdasági szempont. A gazdálkodásra kijelölt - elsősorban gazdálkodásra kijelölt - erdőterületeken természetes dolog az, hogy tarvágásra is szükség van, akár az ültetvényeknél, akár a kultúrerdőknél vagy az átme neti erdőknél, de nem a természetes erdőnél, nem a természetszerű erdőnél és nem a származékerdőkben. Ugyanis ha a tarvágásnak nem lehet gátat vetni, akkor valóban fennáll annak a veszélye, hogy az a természetes együttélés a későbbiekben már nem lesz helyr eállítható, amely hozzátartozik az állatvilágával, növényvilágával egy erdőtársuláshoz; nem lehet majd gátat szabni a hirtelen lezúduló nagy, intenzív esők által erodált földterület völgyekbe történő lezúdulásának, és nem lehet gátat vetni annak, hogy a sz árazabb időszakokban ezek a területek jelentősebb mennyiségű vizet veszítsenek, hiszen komoly vízvisszatartó, megkötő képességgel is rendelkezik az erdő. Nem beszélve arról, hogy azért van valamiféle szépérzékkel kapcsolatos jelentősége is, főleg akkor, a mikor tájképi jelentőségű erdőkről van szó. Ezt csak azért tudom mondani, mert polgármesteri szolgálatom első esztendejében a város fölött húzódó kőhegy tetején lévő parkerdőnek egy nagyon fontos részletét 300 folyóméter szélességben tarvágásra ítélték, és mindenféle előzetes bejelentés nélkül az erdőgazdaság le is művelte azt a területet. S közel húsz esztendő elteltével, még mindig csak mint az idősödő ember, aki elveszítette a hajzatát - az idősödő embernek is csak apró bolyhok, pelyhecskék látszanak a h ajkorona helyén , mind a mai napig, amikor fölnézünk a hegytetőre, a városból csak azt látjuk, hogy valami apró kis bolyhocskák vannak ott, és legalább még két nemzedék szükségeltetik ahhoz, hogy újra erdőként jelenjen meg, és az a seb, amelyet korábban o tt vágtak a koronán, helyre tudjon jönni. Milyen megoldási lehetőségek mutatkoznak? A körzeti erdőterv jóváhagyási folyamatába mindenképpen be kellene vonni a természetvédelmi hatóságot, nemcsak a természetvédelmi területek esetében, hanem a Natura 2000 be sorolással rendelkező erdők esetében is, és ezen túlmenően a természetes erdőknél, a természetszerű erdőknél, illetve az átmeneti erdőknél is a természetvédelmi hatóságnak kellene biztosítani az egyetértési jogosítványt. Amennyiben erre nem kerül sor, akko r az európai irányelveket sem tudjuk majd teljesíteni, holott az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, a Natura 2000es területekről szóló 275/2004es kormányrendelet elég világosan és egyértelműen megfogalmazta azokat a szabályokat, elvárásokat, amelyeket érvényesíteni kell minden jogalkotási folyamatban. Ennek alapján a Natura 2000es erdők elsődleges rendeltetése védelmi, azaz közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok megőrzését ke ll hogy szolgálja, és ennek megfelelően kell a jogalkotási folyamatban is érvényt szerezni ennek. Csak a természetvédelmi hatóság az, amely erre megfelelő garanciát tud biztosítani az engedélyezési folyamatban. Említettem azt, hogy a korábbiakban a körzeti erdőterv mellett egy üzemi terv és egy éves erdőgazdálkodási terv megléte is szükséges volt. Most, ha az erdőhatóság a civil és társadalmi szervezetek bevonása nélkül jóváhagyja a körzeti erdőgazdálkodási tervet, azt követően a kötelezett erdőtulajdonos m ár csak bejelentési kötelezettséggel bír, bejelentést kell tennie, ha az erdő területén a körzeti erdőgazdálkodási tervnek megfelelő munkálatokat kíván elvégezni, és itt már egyáltalán még rálátási lehetősége sincs a civil társadalomnak arra, hogy milyen t evékenységet fognak ott folytatni. Itt viszont ki kell emelni azt, hogy az alkotmány lehetőséget biztosít mindenki számára az egészséges környezethez, és az egészséges környezethez hozzátartozik a természeti környezet és hozzátartozik az épített környezet is. A közigazgatási hatósági eljárás - amely 2004ben született - pedig azt mondja, hogy ügyfél az, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit a hatósági ellenőrzés alá vontak. Tehát ebben az esetben, ha az alkotmányból indulunk ki , joga mindenkinek az egészséges környezethez való jog, nem vitatja senki sem a tisztelt Házban, hogy az erdő alapvetően az egészséges környezetet is szolgálja mindamellett, hogy gazdálkodási lehetőségeket és haszonvéteket is rejt magában. Ebben az esetben viszont mindannyiunk - magyar állampolgárok - érdekeit érinti és befolyásolja az, hogy miként is történik meg az erdővel való gazdálkodás. Ezen túlmenően a
