Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
384 Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A T/7042. számú törvényjavaslat, mint ahogy már sokan e lmondták, egy salátatörvény, de méghozzá milyen saláta! Ennyi levele még egy jól fejlett fejes salátának is ritkán van, vagy legalábbis azzal vetekszik. Nemcsak azért nem szeretjük a salátatörvényt, mert ott sok minden elsikkadhat, hanem azért sem szeretjü k, vagy én legalábbis nem kedvelem, mert főleg ebben a salátatörvényben egyegy levél külön palántát, palántázást is megérdemelne, hiszen az állattenyésztési törvénnyel kapcsolatban van is információnk, hogy egy új törvény készül, és ez más törvényeknél is előadódhat. Egy ilyen jellegű törvényalkotásnál az egyik gond az, hogy elsikkadnak az egyes ágazatokban esetleg most megtárgyalandó koncepcionális kérdések. Ebben a formában nem tudjuk érzékelni, hogy adott esetben a kormányzat egy akut problémával mit ak ar, és nehéz is erről vitatkozni, mert akkor minden egyes fejezetnél majdnem tudnánk egy külön általános vitát tartani. De hát hadd említsem meg az állattenyésztés örökös problémakörét. Itt aztán nagyon nehezen tudnánk ennek alapján megtudni, hogy mi a kor mányzat elképzelése, főleg a válsághelyzetben. Hát persze érthető, hogy ebben a válsághelyzetben nehéz is lenne koncepciót, pénzzel megtámasztott elképzelést előterjeszteni akkor, amikor 35 milliárd forint elvonásról van szó - ezt csak úgy zárójelben jegyz em meg. Aztán az is feltűnik ennél a salátatörvénynél, hogy az egyes fejezetek vonatkozásában feltűnő az aránytalanság, amely a szabályozás egyes elemei között felmerül. A földmérési és térképészeti tevékenység módosításáról szóló törvény módosítása tulajd onképpen abból áll, hogy egy szócserét hajtunk végre, így az eddigi földhivatal helyett a laikusok számára sokkal kevésbé közérthető ingatlanügyi hatóság kerül, mert ez más törvényhelyeken is így van megfogalmazva, és ha itt megfogalmazzuk, hogy végérvénye sen így történjen, János bácsinak kétségkívül meg kell tanulnia, hogy nem a földhivatalba megyek, hanem az ingatlanügyi hatósághoz, bár szerintem a földhivatalt még száz év múlva is földhivatalnak fogják nevezni azok, akiknek ott ügyük van - de ez csak egy kis apró megjegyzés volt részemről. Az más kérdés, hogy itt egy ilyen kis módosításról van szó, és ezt az elnevezést törvényi szinten beiktatjuk, ugyanakkor vannak olyan koncepcionális kérdések, az egyes törvényeknél majd említek erre példát, ahol biankó felhatalmazást kap a kormány a már megszokott kormányzati rendeleti kormányzás elve szerint. Így például az állattenyésztési törvény módosítása után 19 esetben, a vadászatinál 35 esetben további rendeleti szintű kiegészítések jönnek még, amelynek a tartalm áról, a lényegéről nem sok fogalmunk lehet a dolog természetéből adódóan. Vannak persze ezek között a miniszteri felhatalmazással létrehozandó rendelkezések között technikai jellegű szabályozások, de például a szolgáltatási díjak mértéke már megérne egy eg yetértést az egyik esetben, az eljárási szabályok szakmai egyeztetése más esetben nem történt meg, és sorolhatnám: a vadászati jog gyakorlásának a szabályait például törvényi szinten kellene megállapítani. Ezek a példák sorolhatók lennének. A törvényjavasl at abban sem koherens így általánosságban, hogy például míg az egyes fejezeteknél egyes esetekben a kiróható bírságok, szankciók mennyiségét, fajtáját és mértékét tételesen szabályozza, máshol a szabályozás alacsonyabb szintű jogszabályokba utalja. Biztos megvolt a jogalkotónak ezzel kapcsolatos elképzelése, hogy az egyik helyen, például a hegyközségnél miért másként szabályozza, hogy majd rendeleti úton történik a szabályozása a különféle szankcióknak, a halászatnál, a vadászatnál konkrétan. Egy kicsit szá momra furcsa volt, hogy miért nem koherensen, egyforma mértékkel mér a jogalkotó, amikor ezeket fejezetenként külön szabályozza. Néhány szót az egyes fejezetekről, illetve az egyes törvénymódosításokról. Az állattenyésztési törvényről tulajdonképpen azért nem kívánok hosszan beszélni, mert lehet, hogy rossz az információm, de annyira égetően szükséges az állattenyésztés egész ágazati rendszerének áttekintése és ennek szabályozása, hogy tudomásom szerint egy törvényelőkészítésbe kezdett a minisztérium szake mbergárdája. Várjuk meg, hogy mi derül ki belőle. Bár szeretném megjegyezni, mint
