Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 24 (191. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
385 elmondtam ezt az erdőtörvénynél, amikor ezek az eredeti törvények születtek, akkor a beterjesztés előtt történtek többpárti egyeztetések. Szívesen elmegyek, ha meghívnak a be terjesztés előtt egy törvény végleges szövegének az egyeztetésére. Megemlíteném a vadászati törvény módosítását. Gyakorló vadászok szerint az amúgy is kaotikus szerkezetű törvényt sikerült még kaotikusabbá tenni. Ez volt egy rövid summázó véleménye egy kör ülbelül 25 éve vadászó barátomnak, aki elolvasta a törvényt, és otthon van a témában. Többeknek az a véleménye az én választókörzetemben lévő, vadászattal foglalkozó barátaimnak, hogy itt is sokkal jobb lenne egy egységes, új, egyszerűbb megfogalmazásokkal összerakott vadászati törvény. Egy paragrafust mindenképpen ki kell emelni, mert ez olyan furán, nem mondom, hogy becsempészésre került, de érdekes ez a paragrafus, amikor a módosítás, a vadászati törvény 16. §ának (2) bekezdése helyébe azt rendeli el, h ogy “egy haszonbérlő - az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével - legfeljebb egy vadászterületi vadászati jogára köteles érvényesen haszonbérleti szerződést kötni”. (14.10) Itt az a feltűnő, hogy diszkrimináció törté nik. Indokolatlan, jogtalan előnyhöz juttatja a vadásztársaságokkal szemben azokat a c) pontban megjelölt különféle társaságokat, amelyek ezek szerint több vadászati jogot is szerezhetnek. (Megszólal a mobiltelefonja.) Ez egyértelműen egyfajta diszkriminác ió a vadásztársaságokkal szemben. Elnézést kérek, de elkövettem azt a hibát, hogy nem kapcsoltam ki a készülékemet. Elnök úr, köszönöm a megértést, most már nem fog megszólalni. Tehát visszatérve ehhez a paragrafushoz, az a véleményünk, hogy maradjon csak meg a régi megfogalmazás, vegyük ki ezt a kivételt, mert semmi nem indokolja azt, hogy a c) pontban meghatározott társulatok, társaságok indokolatlan előnyhöz jussanak az a) és b) pontban meghatározottakkal szemben. Azt mondják a bölcsek, hogy szakmai vita folyik a halászati, horgászati témában, szakma kontra minisztérium. Nem vagyok ennek a területnek részletes ismerője, de azt mindenképpen lelkemre kötötték, hogy mondjam el itt a parlamentben, hogy jó lenne összhangba hozni a Vtvt az EU víz keretirányelv eiben foglaltakkal. Mert valahol nincs koherencia, nincs összhang az EUkeretirányelvek és a mi törvényünk között. Például azt a példát hozták az én kezemhez, hogy a bírságolásnál kimarad azok bírságolása, akik nem működnek közre a vkj végrehajtásában, aka dályozzák a monitoringhálózat működését. De ennél lényegesebbnek tartom azt, amit megjegyeztek, hogy a halászatról és horgászatról szóló törvény végrehajtásáról hozott FMrendeletben lévő fogási napló tartalmi követelményeinek módosítását kellene akár törv ényi szinten szabályozni. Orosz Sándor képviselőtársam ezt bizonyára jobban érti, mint én. Itt azért is kéne ezzel foglalkozni, mert ezzel a vkj monitoringja során is alkalmazható lenne ez az ügy. Azért mondom ezt itt el, államtitkár úr, hogy ennek alapján , a kívülről jött észrevételek alapján ezeket a problémákat át kéne vizsgálni és erre is megoldást kellene találni. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosításával kapcsolatban azt hiszem, egész egyszerűen felül kellene vizsgálni az egész szakt anácsadói rendszert. Igen nagy pénzek folynak el véleményem szerint úgy, hogy az érdemi szaktanácsadás nemigen jut el a gazdálkodókhoz, még az úgynevezett mezei szaktanácsadókhoz sem. Mindenféle szervezetek alakíttatnak, támogatnak, szaktanácsadókat képezn ek, de ez a gyakorlatban nem hasznosul. Egy ilyen esetben, amikor gazdákkal erről beszéltem, még az is felmerült bennem, hogy az egész kérdéskört talán a mezőgazdasági bizottság albizottságában vagy a parlamenti vizsgálóbizottságban át kéne tekinteni, mert a gyakorlatban problémák vannak. Ez a módosítás, ami most történik, ezt nem oldja meg természetesen, csak az általános érvényű problémát vetettem ezzel kapcsolatban fel. Részben az ingatlannyilvántartásról szóló törvény módosításánál részben technikai je llegű a törvény, lényeges kérdésekben itt is tetten érhető az, hogy a miniszter kap felhatalmazást. Ezt azért
