Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 23 (190. szám) - Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
310 elkötelezettségből. Hozzáteszem, hogy meglehetősen ered ményesen működtetik ezeket a vagyontárgyakat. Nem is nagyon tudná egy önkormányzat megengedni magának azt, hogy olyan típusú kifizetéseket eszközöljön igazgatóságokban vagy felügyelőbizottságokban, mint az állami vállalatoknál, még békeidőben sem, nemhogy válság idején. Ezért az a javaslat, amivel kiegészítették a Fidesz indítványát, tulajdonképpen a mostani helyzetet rögzíti, ilyen értelemben ez nem bántó. Van olyan önkormányzat, ahol nem ez a szokás, például a főváros ilyen, ahol a felügyelőbizottságokban és az igazgatóságokban elfoglalt helyek után tényleg jelentős költségtérítés, illetőleg fizetés jár a tisztségviselőknek. Valószínűleg itt sem helyes ez. Különösen nem olyan cégek esetén, amelyek köztudottan irdatlan mennyiségű veszteséget szoktak felhalm ozni, tehát a legkevésbé sem mondható az, hogy a működésük eredményes lenne. A BKV klasszikusan ilyen vállalat, aminek az éves vesztesége csak tucatmilliárdokban mérhető. Egy kicsit más a helyzet olyan esetben, ahol az önkormányzatot az Állami Számvevőszék ha nem is kötelezi, de ajánlja neki, hogy képviselők foglaljanak helyet a felügyelőbizottságokban. Nálunk ez a helyzet. Az önkormányzatok esetében az az Állami Számvevőszék elvi álláspontja, egyébként valószínűleg helyesen, tehát mi is elfogadtuk ezt az á lláspontot, hogy az önkormányzati tulajdonú cégek felügyelőbizottságában, ha lehet, a képviselők közvetlenül ellenőrizzék a vállalatok tevékenységét. Ez az esküjükhöz teljes mértékben illeszkedik. Ha a parlament elfogadja ezeket a módosításokat, akkor már csak azt az egy kérdést kell majd megválaszolni, de valószínűleg nem ennek a törvényjavaslatnak a keretében, hanem inkább a tulajdonos megfontolása kell legyen, hogy hogyan próbálja azt ösztönözni, hogy a tisztségviselők, különösen akkor, amikor operatíven egy vállalatot irányítanak, tehát igazgatóságban foglalnak helyet, ott olyan munkát végezzenek, aminek alapján, ha lehet, inkább nyereséges legyen a vállalat, mint veszteséges. (20.30) A közösségi vagyon működtetése esetén egyébként is kívánatos, hogy ne vigye a pénzt a közösségtől, hanem hozza, és ne felélje a vagyonát az illető társaság, hanem inkább gyarapítsa. De ezt meg lehet oldani, és különös tekintettel meg lehet oldani akkor, amikor magukat az operatív irányítással foglalkozó személyeket, tehát ne m az igazgatósági tagokat, hanem a vállalati vezetőket olyan céljutalommal vagy fizetéskiegészítéssel díjazza a tulajdonos, ami kifejezetten az eredményességhez kapcsolódik. Ez pedig, azt hiszem, a köz számára is elfogadható, mert az az érdek, hogy a köz v agyona pénzt hozzon, és a vagyona gyarapodjon. Ebben az értelemben egyébként azt gondolom, nem zavaró az, hogyha például a mozgóbéres megoldást alkalmazzák a tulajdonosok, legyen az állam vagy önkormányzat, az igazgatóság pedig egyfajta, az operatív irányí tásban ugyan jelentős döntéseket hozó testületként dolgozik, de egyébként a cég eredményességét igazából nem az igazgatóságon, hanem a cégvezetőkön lehet számon kérni. Így természetesen azt a Fidesz nem ellenzi, hogy az állami vállalatok vagy az önkormányz ati vállalatok menedzserei, cégvezetői a piaci béreknek megfelelő bért kapjanak. Tehát itt felvetődött a vitában többször is, és elhangzott az egész indítvánnyal kapcsolatos sajtópolémiában az, hogyan képzeli azt a Fidesz, hogy minimalizálja az igazgatóság i és felügyelőbizottsági tagok díjazását, ami nyilván ebben az értelemben így nem tart lépést a piaci körülmények között magántulajdonban dolgozó vállalatok hasonló pozícióival, és akkor nem lehet megfizetni a jó embereket. Csak azt gondolom, az önkormányz ati gyakorlat is bizonyítja, ha egyébként jó a cég vezetése, és az igazgatóság valóban a tulajdonosok érdekeit képviseli, nem feltétlenül a pénzért, de a cégvezetés úgy van megfizetve, ahogyan azt a piacon meg kell fizetni... - a jó embereket meg kell fize tni, mert az nem érdeke senkinek, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalatok vezetése kontraszelektálódjon, hiszen annyi pénzért nem lehet a piacon jó menedzsert kapni, amennyiért egy önkormányzati vízmű vagy tömegközlekedési vállalat megfelelő szinten működtethető.