Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 23 (190. szám) - Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
311 Tehát nyilvánvaló, hogy meg lehet találni azokat az eszközöket - az önkormányzatok jelentős része meg is találta , amelyekkel igenis, a legjobb szakembereket lehet a közösségi vagyon működtetésére felkérni, de ez nem egyenlő az igaz gatóságokban fizetett horribilis díjjal, és főleg nem a felügyelőbizottságokban fizetett horribilis díjjal. Úgy gondolom tehát, hogy itt összhang teremthető a javaslatban. Nem kell abba a hibába esni, hogy a babát is kiöntjük a fürdővízzel együtt, hiszen a napnál is világosabb, itt persze válság van, és egy csomó magánvállalatnál is csökkentették a fizetéseket, de azt látni kell, hogy tényleg van abban irritáló, amikor van egy állami vállalat, ami éves szinten 3040 milliárdos tartozásokat halmoz fel, vagy veszteséget termel, és az igazgatósági tagok olyan javadalmazásban részesülnek, minthogyha legalább is Bill Gatesnek lennének valami alkalmazottai. Azt gondolom, ez főleg igaz azokban az esetekben, amikor nyilvánvalóan az igazgatósági tagok kinevezése inká bb egyfajta politikai stallum, semmint az adott területen való jártasság, szakértelem, gyakorlat, korábbi eredményes működés kérdése. Az pedig, hogy egy ilyen javaslattal a parlament maga próbál valamifajta iránymutatást adni a többi közösségi vagyont műkö dtető tulajdonosnak, szerintem ez feltétlenül helyes és iránymutató. Úgy gondolom, az önkormányzati gyakorlatok - még egyszer mondom, nem mindegyik - már jelentős mértékben ennek a mostani tervezett szabályozásnak az irányába mutattak korábban is, tehát ez t maximálisan tudom támogatni, és kérem a tisztelt Házat, hogy a végszavazáskor majd fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót ismételten Podolák György képviselő úrnak, MSZP. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Kósa képviselő úr hozzászólása valós helyzetről szól, s valóban így működik a rendszer. Jó lett volna, hogyha Répássy képviselő úr, mielőtt előterjeszti a javaslatát, konzultál Kósa képviselő úrral, aki a gyakorla tban is működtet különböző gazdálkodó szervezeteket, akkor nem így indította volna ezt a törvényjavaslatot, hogy egyből beveri az ablakot, és beszakítja a gerendát, ami arról szól, hogy tűrhetetlenek a kormány brutális megszorításai, és ezek a cégek, amely ek vannak, tönkreteszik az országot, szűnjön meg az ordító igazságtalanság és egyebek. Ha arról beszélünk, hogy a törvényen változtatni akarunk, és működőképesebbé akarjuk tenni az állami tulajdonú és önkormányzati szervezeteket, gazdálkodó szervezeteket, akkor igen, valahol ezt a technológiát kell működtetni, amit Kósa képviselőtársamtól hallottam. De azért arról sem feledkezzünk el, hogy lehet, hogy ez Debrecen egy részében így működik, de az országban ez nem így működik, és úgy emlékszem, Debrecenben sem . Egyről ne feledkezzünk meg: az nem mindegy, hogy valakit díjaznake azért, hogy az igazgatóság tagja, vagy sem, vagy pont egy olyan szervezetnél nő meg a jelentős befolyása, ahol épp rendeléseket és egyéb ilyen dolgokat követnek el. Elképzelhető feltétel es módban, bár ez nagy valószínűséggel egyetlenegy városban, egyetlenegy megyében és egyetlenegy cégnél nem fordul elő, hogy ilyen erőteljes nyomásgyakorlással, befolyással éljenek az igazgatóság, netán a felügyelőbizottság tagjai. Tehát értem azt, amit Kó sa képviselő úr elmondott, és valóban szükséges az, hogy ebben rendet tegyünk, nemcsak az egyik ágon, tehát az állami tulajdonú vállalatoknál, hanem az önkormányzatiaknál is. Örülök, hogy ebben egyetértünk. Valóban lépjük meg ezt, sőt nem szükséges egyálta lán, hiszen nem akkora kaliberűek az önkormányzati vállalatok, hogy igazgatóságnak kelljen ott működnie, elég a háromtagú felügyelőbizottság. Teljes egészében egyetértünk azzal a megközelítéssel is - erre javaslatot is teszünk, benne van a törvénymódosítás ban , hogy nem szükséges itt az igazgatóságokat működtetni, bőven elégséges a háromtagú, keményen definiált felügyelőbizottság is. Ami a javadalmazásokat illeti: valóban nem értünk egyet az előterjesztővel abban, hogy egységesen egy síkon, az átlagbér szi ntjén határozza meg azt, mennyi lehet az igazgatósági és
