Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2920 a televízió nyilvános sága előtt állt ki a véleménynyilvánítás szabadsága változatlan formában történő fenntartása mellett. Az Eötvös Károly Intézet pedig nyilatkozatban juttatta kifejezésre, hogy ellenzi a holokauszttagadás büntetését. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes végigg ondolni az alkotmánymódosítási javaslat és a nyilvánvalóan majd ráépülő büntetőjogi tilalom várható gyakorlati hatásait is. Meg vagyok győződve ugyanis, hogy ha a büntetőjog eszközével lépünk fel a holokauszttagadás ellen, éppen ellenkező hatást érünk el, mint amit a törvényjavaslat előterjesztői szeretnének. A véleménynyilvánítás tervbe vett korlátozása véleményem szerint a valóban marginális antiszemita erőknek a kezébe adna fegyvert a zsidósággal szembeni nemtelen hangulatkeltésre. Ezen túlmenően az is m eggondolandó, hogy az ilyen ügyekben esetlegesen hozandó bírói ítéletek milyen hatással járnának. Ma már ismeretes konkrét elképzelés is a holokauszt tagadásának büntetésével kapcsolatosan. Az SZDSZ képviselőcsoportja e tárgyban benyújtott törvényjavaslatá t valamennyien megismerhettük. Ez a javaslat három évig terjedő szabadságvesztéssel rendelné büntetni a holokauszt tagadását. A bírói gyakorlat ismeretében minden, az igazságszolgáltatás világában járatos képviselőnek tudnia kell, hogy egy ilyen büntetési tétel mellett nem várható végrehajtható büntetés, végrehajtható szabadságvesztés, pontosabban: végrehajtható szabadságvesztés kiszabása. Ezt pedig egy antiszemita nyilvánvaló győzelemként élné meg. Ha pedig mégis a végrehajtható szabadságvesztés irányába m ozdulna el a bírói gyakorlat, ez az antiszemiták részére úgymond “mártírok” teremtésére adna alkalmat. Mindkét lehetőség rendkívül káros hatású, mert csak az antiszemitizmust gerjesztené. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az alkotmánymódosítá st elfogadnánk, és így szakítanánk a véleménynyilvánítás valóság- és értéktartalomtól független alkotmányos védelmének elvével, akkor nyilvánvalóan nem lehetne megállni a holokauszttagadás tilalmánál. Egy ilyen új alkotmányjogi helyzetben nemcsak az a kérd és vethető fel, hogy a rémtettek megtörténtének tagadását minden önkényuralom rémtetteire nézve ki kellene terjeszteni, hanem joggal igényelhető, hogy a jövőben ne lehessen vallási érzékenységet vagy a magyar nemzeti érzést sértő véleményeket kifejezésre j uttatni. A mai általános erkölcsi és emberi elvárhatóságon túlmenően joggal lenne igényelhető, hogy ezeket az említett sértő megnyilvánulásokat - jelenjenek meg azok akár művészeti tevékenységnek álcázott formában, akár áltudományos fejtegetések leplében - alkotmánybeli rendelkezésekkel, illetve törvényi úton tilalmazzuk. Én magam a hagyományos szabadelvű gondolkodásnak megfelelően mindezt nem tartom jó iránynak, hiszen azok közé tartozom, akik minden ellenkező keserű tapasztalat ellenére rendíthetetlenül h isznek abban, hogy az értelem, a jó ízlés és az erkölcs el tudja végezni mindazt, amire az adminisztratív jogi eszközök aligha lehetnek igazán alkalmasak. Természetesen azt is tudom, hogy az értelem, a jó ízlés és az erkölcs érvényre juttatásáért következe tes és fáradhatatlan küzdelmet kell folytatnunk, és a sikertelenség tapasztalása esetén sem szabad elcsüggedni. A másik út, amit ez az alkotmánymódosító javaslat jelent, szerintem kontraproduktív megoldás. De ha ezt az utat választjuk, és ha ehhez az új go ndolkodásmódhoz kell igazodnunk, akkor egyéb más értékek tekintetében sem mondhatunk le az adminisztratív jogi eszközök alkalmazásáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánymódosító javaslat 2. és 3. §a olyan tilalmakat tartalmaz, amelyek alkotmányunkbó l már most is egyértelműen következnek. A mostani alkotmányos rendelkezések sem teszik lehetővé olyan szervezet, csoport támogatását, népszerűsítését, amely másokat életüktől, emberi méltóságuktól vagy szabadságuktól kíván megfosztani. Hasonlóképpen ilyen céllal az egyesülési jog a jelenlegi alkotmány szabályai szerint sem gyakorolható. Az alkotmánymódosítási javaslat 4. §a megint csak a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását célozza olyan kiterjesztő értelmezést lehetővé tevő megfogalmazással, amely a rendszerváltozás vívmányaihoz képest visszalépést jelentene. (18.40)
