Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2921 Ez a javaslat lényegét illetően azonos a kormány által korábban benyújtott T/9045. szám alatt tárgyalt alkotmánymódosító javaslattal, amellyel kapcsolatban a március 24i ülésnapon volt alkalmam a Kereszténydemokrata Néppárt véleményét részletesen kifejteni. Így most, ha megengedik, e rendelkezésekkel kapcsolatban részletekbe nem bocsátkoznék. Végezetül még egy észrevételt engedjenek meg. Az alkotmánymódosító javaslat indoklása részletes en hivatkozik a párizsi békeszerződésre és az abból az országra háruló kötelezettségekre, illetőleg a fajgyűlölet elleni egyezményre. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a párizsi békeszerződés, miután azt az 1947. é vi XVIII. törvénycikk kihirdette, a magyar belső jog része, amely ennélfogva jelenleg is, alkotmánymódosítás nélkül is alkalmazható, sőt alkalmazandó. A békeszerződés, illetve az azt kihirdető törvény alkotmányosságát ez idáig még senki sem vonta kétségbe. Ugyanez vonatkozik a fajgyűlölet elleni egyezményre is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előadottak okán az alkotmánymódosító törvényjavaslatot nem tudom támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ismét Szabó Zoltáné a szó két percre. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Salamon képviselő úrnak kétségkívül igaza van. Az Alkotmánybíróság, amely nem alkotmányt alkot, hanem az alkotmányt hitelesen értelmezi, kimondta, hogy az alkotmány a véleménynyilvánítás szabadságát a vélemény érték- és igazságtartalmától függetlenül védi. Ezt az Alkotmánybíróság kimondta, tehát a jelenlegi alkotmány ezt teszi. Ezt a jelenlegi alkotmány addig teszi, amíg meg nem változtatjuk. Nekünk, két harmadunknak itt a Házban van módunk arra, hogy az alkotmány a továbbiakban ne érték- és igazságtartalomra tekintet nélkül védje a véleménynyilvánítás szabadságát, hanem igenis állítson elé korlátot akkor, amennyiben bizonyos értéktartalmaktól vagy igazság tartalomtól meg van fosztva. Most ez a törvényjavaslat erről szól. Én tehát abból, hogy az Alkotmánybíróság ezt kimondta, éppen az alkotmány módosításának szükségességét és nem annak fölöslegességét olvasom ki. Ami pedig a jelenleg is hatályos törvényeket illeti, képviselő úr, sem az alkotmány, sem a békeszerződés, sem az emberi és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, illetőleg az azt kihirdető törvények nem rendelkeznek a tilalom megszegésének szankciójáról. Ezt a szankciót pedig, eddig sem a tilalm at, hanem a tilalomhoz fűzendő büntetőjogi szankciót találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, ezért volna szükség arra, hogy ezek mellé az egyébként kihirdetett nemzetközi egyezmények mellé odategyük azt az alkotmányos rendelkezést, amely ezt bünte tőjogilag szankcionálni rendeli. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Répássy Róbert is két percre kap szót. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Örülök annak, hogy Szabó Zoltán képviselő úr ismét megszólalt, mert már az előző kétperces hozzászólásánál is rá ak artam arra mutatni, hogy a jogi helyzetben a változást az idézné elő egy ilyen alkotmánymódosítás esetén, hogy ugyan nincsen rá egyértelmű garancia, hogy az Alkotmánybíróság úgy értelmezi, ahogyan mi szeretnénk, hiszen azért a törvényhozónak, a jogalkotóna k az értelmezése mindenképpen fontos szempont, és ezt nyilván figyelembe fogja venni az Alkotmánybíróság is, de a szöveg értelmezéséből az következik, hogy akár büntetőjogilag is tiltható az ilyen magatartás, az ilyen véleménynyilvánítás.
