Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2914 Egyesült Királyságban, és nagyon sok más államban, ahol nem nevesítetten a holokauszttagadást büntetik, hanem a gyűlöletbeszédet, a gyalázkodást büntetik, például Szlovákiában, és ezen belül tudják szankcionálni a holokauszttagadást. Ha körbenézünk tehát az Európai Unióban, azt látjuk, hogy Magyarország szinte egyedül van, amelynek a jogrendszerében a gyalázkodás és a holokauszttagadás nem szerepel mint bünt etendő magatartás. Azt remélem, hogy ennek a javaslatnak az elfogadásával ezt a hibát ki tudjuk köszörülni, és talán nem kell újra és újra elszenvednünk a nemzetközi szervezetek azon kritikáját és megjegyzéseit, amelyekben Magyarországot újra és újra felhí vják arra, hogy ezeknek a nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeinek tegyen eleget. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, jó vitát kívánok és azt, hogy a végén szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüke t. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Avarkeszi Dezső államtitkár úr kíván szólni. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtár saim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosítására irányul. A törvényjavaslatban szereplő rendelkezések közös célja a gyűlöletbeszéd elleni, a jelenleginél hatékonyabb jogi fellépés alkotmányi alapjainak megteremtése. A zt gondolom, nem fogok meglepetést okozni azzal, hogy jelzem, a kormány egyetért a törvényjavaslatban foglalt módosítások irányával. Számtalan alkalommal hangzott el itt az Országgyűlésben is, hogy a kormány szükségesnek tartja a hazánkban egyre inkább elh arapódzó szélsőséges gyűlöletkeltés elleni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő jogi keretek kialakítását. A kormány képviselői sokszor kifejtették már azon meggyőződésüket az Országház falai között is, hogy a gyűlöletbeszéd ellen a megfelelő politikai és t ársadalmi válaszok mellett a jogalkotás eszközével is fel kell venni a harcot. Ez abból a mindennapok során egyre sűrűbben átélhető tapasztalatból fakad, hogy mára a társadalmi együttélés számtalan szférájába olyan szinten beférkőzött a gyűlölet, a másik e mber emberi méltóságának negligálása, amely megítélésem szerint egyértelműen veszélyezteti az együttélés normális, jogállamokban elvárt és megszokott viszonyait is. A törvényjavaslat indokaival és a módosítások szándékával is egyetért a kormány, mivel nemr égen éppen kormányzati javaslatként szerepelt egy, a jelen törvényjavaslathoz hasonló alkotmánymódosítási javaslat az Országgyűlés napirendjén, amely szintén a gyűlöletbeszéd elleni hatékonyabb fellépés alapjait kívánta megteremteni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedben a gyűlöletbeszéd büntetőjogi, illetve polgári jogi szankcionálásán változtatni kívánó törvénymódosításokkal szemben az Alkotmánybíróság minden alkalommal alkotmányos aggályokat támasztott. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozh atóságára vonatkozó alkotmánybírósági felfogás a gyűlöletbeszéd elleni fellépés eszközeinek hatékonyabbá tétele, ezért elképzelhetetlen az alkotmánynak a véleménynyilvánítási szabadságra és a sajtószabadságra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása nélkül. E nnek a követelménynek a törvényjavaslat egyértelműen megfelel. A törvényjavaslatban továbbá a holokauszttagadás elleni büntetőjogi fellépés lehetőségét megteremteni hivatott új alkotmányi rendelkezés is helyet kapott. Ezzel kapcsolatban a kormány azon az á llásponton van, hogy a számos európai országban létező gyakorlathoz hasonlóan hazánkban is indokolt lehet egy ilyen jellegű közlések elleni jogi fellépés alkotmányi alapjainak kialakítása. Hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy a gyűlöletbeszéd visszaszorít ására vonatkozó, egyre sürgetőbbé váló társadalmi együttélési szükségletnek engedelmeskedő alkotmánymódosítás célja az elfogadásához szükséges kétharmados szavazatarány miatt mindenképpen csak a különböző politikai pártok, az országgyűlési képviselők közöt ti széles körű konszenzus révén érhető el.
