Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2903 kellene foglalkozni, hogy ebből közösen, önökkel együtt, az önök javaslatát is figyelembe véve hogyan tudunk kijönni. Márpedig hallgatva itt a vitát, mert már elég hosszú idej e vitatkozunk ma az adótörvények változásáról, azt gondolom, hogy ellentétben Tállai képviselő úr megállapításával, a kormánypárti képviselők Kovács Tibor vezérszónoklatától kezdődően végig világossá tették azt, hogy milyen irányban és miért akarunk változ tatni. Mi volt erre a fideszes válasz? Mádi képviselő úr első gondolatával lehetne talán összefoglalni, aki azt mondta, hogy a Fidesz az adócsökkentésben érdekelt. Na, ezen kívül további szakmai kifejtése annak, hogy hogyan is nézett vagy néz ki az ő elkép zelésük, nem nagyon jelent itt meg. Én most nem szeretném ismételni a kormánypárti képviselők mondanivalóját, hiszen még egyszer mondom, hogyha valaki értelmesen figyelte ma a vitát, akkor világosan kiderült, hogy jelentős személyi jövedelemadócsökkentés, jelentős járulékcsökkentés fog bekövetkezni, és természetesen olyan adórendszerbeli változtatás, amit a szakma hosszú ideje elvár Magyarországon, nemcsak az IMF, hanem maga a szakma is. Szeretnék megfelelni Tállai képviselő úr azon igényének, hogy próbálj unk egy kicsit elemezni, nézzük meg, hogy az elmúlt, mondjuk, tíz esztendőben milyen adómérséklések voltak, és azoknak milyen hatása volt. Ez nagyon tanulságos akkor, amikor megpróbáljuk összevetni ezeket a változásokat a mostani változtatással. 1998 és 20 01 között a munkát terhelő járulékoknál az történt, hogy a munkáltatói tbjárulék lassú csökkentését hajtották végre abban az időben, ugyanakkor a tételes egészségügyi hozzájárulás pedig növekedésnek indult. Lényegi változás a járulékok szerkezetében - ha mondom, visszatekintünk egy tízesztendős időszakra, és ezt érdemes megtenni - 1999ben történt, amikor a munkáltatói járulék 6 százalékponttal csökkent, ugyanakkor ezzel egyidejűleg az eho 1500 forintos növelése történt meg. Ugye, 2100 forint volt 1998ban , és 3600 forintra emelték a tételes ehót, illetve a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelése ellensúlyozta azt a járulékcsökkentést. Még egyszer számszerűen is szeretném mondani, hogy 1998ban a munkáltatói tbjárulék 39 százalék volt, ebből lett 19 99től kezdődően 33 százalék, majd 2001ben 31 százalék, tehát egy fokozatos csökkentés. A munkavállalói tbjárulék ebben az időszakban továbbra is 11 százalék maradt, az egyéb járulékoknál pedig az 5,6 százalék volt összességében 1998ban, és 1999re, 200 1re pedig ez 4,5 százalék lett. Ahogy mondtam, gyakorlatilag 1999től kezdődően fokozatosan elkezdett növekedni a tételes egészségügyi hozzájárulás. Amit nem szabad elfelejteni, hogy hogyan alakult az átlagos szjakulcs. 1998ban 20,3 százalék volt az szj aterhelés. 1999ben, miközben lejjebb mentek a tbjárulék mértékével, aközben már az szjaterhelés 20,6 százalék volt, majd ez már 2000re 22 lett, és nagyjából ezen az értéken stabilizálódott ebben az időszakban. A minimálbér 1998ban 19 500 forint volt, 1999ben 22 500, és 2001ben volt a minimálbérnek egy nagy ugrása, amire már Göndör képviselő úr is utalt, és majd még én is érintem. Ha megnézzük azt, hogy az 1999ben végrehajtott változások, amelyekre utaltam, miként hatottak a versenyszférában alkalma zottak bérköltségére, akkor azt látjuk, hogy a járulékcsökkentés és az eho növelése az alkalmazottak 65 százalékánál csökkentette a bérköltséget, de nem olyan mértékben, amilyen mértékben most a bérköltség csökkenni fog, hanem átlagosan mintegy 0,7 százalé kponttal. Az eho növelése kifejezetten negatívan hatott az alacsony keresetűekre. Itt nagyjából a 34 ezer forint alattiakat érintette ez nagyon kedvezőtlenül, ugyanis az alacsonyabb bruttó bérhez kapcsolódott egy lényegesen megnövekedett összegű tételes eh o. Az érintettek háromnegyede egyébként képzetlen, legfeljebb szakmunkás végzettségű volt. Így tehát abban az időszakban, amikor ezek a változások bekövetkeztek, akkor azok az ágazatok kerültek hátrányba, ahol a képzetlen foglalkoztatottak nagyobb arányban találhatóak. Áttekintettem, hogy hogyan alakult végzettség szerint abban az időben a járulékcsökkentés, illetve a tételes eho változtatásának a hatása. Gyakorlatilag az átlagos bérköltség 1,57 százalékkal csökkent nagyjából 1,2 millió embernél, 300 ezer e mbernél nem változott, és több mint 300 ezer
