Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2904 embernél nőtt az átlagos bérköltség. Tehát amikor a Fidesz megpróbál arra hivatkozni, hogy itt jelentős adócsökkentést akarnak végrehajtani, akkor látni kell, hogy 1998 előtt is azt mondták, azt ígérték, hogy je lentős adócsökkentést fognak végrehajtani, és ennek az lett az eredménye, amit én most elmondtam, hogy lényegében egy szerény mértékű bérköltségcsökkentés valósul meg, és lényegében az alkalmazottak bérköltsége úgy alakult, ahogy én ezt az előbb elmondtam. Ha megnézzük, hogy hogyan alakultak az 1998 és 2001 közötti járulékcsökkentések, illetve adórendszerbeli változtatások a foglalkoztatásra, akkor bizony azt kapjuk a versenyszférára vonatkozóan, hogy lényegében a foglalkoztatási hatása az akkori 6 százalék os járulékcsökkentésnek, az eho növelésének és munkavállalói járuléknövelésnek gyakorlatilag elhanyagolható volt, az egész versenyszférában mintegy 34 ezer fővel növelte a foglalkoztatást. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Elemzésre várt Tállai képviselő úr, és végig beszélget a képviselőtársaival, pedig leginkább neki magyarázom, hogy beszéljünk tárgyszerűen, hogy vajon jóe az az irány, amit mi most lépünk. (Pettkó András: Nem!) A Fidesz eddig nem mondott semmilyen i rányt, csak adócsökkentést. Én kiindultam abból, hogy mit csinált 1998 és 2002 között látható módon, amikor adócsökkentésről beszélt, de lényegében elemeztem és kimutattam, hogy ennek milyen bérköltségcsökkentési és milyen foglalkoztatási hatásai vannak. (17.10) Gyakorlatilag bebizonyítottam azt, hogy ennek az általuk adócsökkentésnek mondott és annak mímelt intézkedéscsomag gyakorlatilag nem járt foglalkoztatásbővüléssel. Éppen ezért szükséges egy más irányt venni. Az az irány, amit most a kormány beterje sztett, és amiről most tárgyalunk, és képviselőtársaim elmondták, reményeink szerint valóban a foglalkoztatás bővítését fogja jelenteni. De van még egy nagyon fontos üzenete az 19982002es időszaknak, amikor is, ha megnézzük, hogy hogyan alakultak a járul ékcsökkentéssel párhuzamosan és a bruttó átlagkereseteknek a változását is figyelembe véve a társadalombiztosítási alapok munkáltatói járulékbevételei az előző évek százalékában, akkor azért megdöbbentő adatokat kapunk. Ha megnézzük azt, hogy a bruttó kere set hogyan alakult 1999ben, akkor az 13,9 százalékkal növekedett. A társadalombiztosítási járulékbevétel, amikor 6 százalékkal csökkent 1999ben, akkor 0,3 százalékkal növekedett. Tehát egy nagyon szerény mértékű járulékbevételnövekedés volt. Tehát az a tétel, amit itt folyamatosan sulykolnak az emberekbe, hogy radikálisan csökkenteni kell a járulékot, és majd akkor annak hatására a járulékbevétel növekedni fog, az egyszerűen nem igaz; mert most megyek tovább: 2000ben 13,5 százalékkal növekedett a bruttó átlagkereset, a társadalombiztosítási alapok, munkáltatói járulékbevételek alakulása pedig egy szerényebb mértékű, nagyjából egyébként az átlagkeresettel azonos mértékű növekedés volt, 14,3 százalék. Ebből csak azt a következtetést kell levonni, hogy hiáb a mérsékelem önmagában a társadalombiztosítási járulékot, ettől még nem lesz a költségvetésnek, illetve az Ealapnak a bevétele lényegesen nagyobb. A 2001es 2 százalékos csökkentésnél is azt kell látni, hogy a bruttó átlagkereset növekedésének a mértéke a latt maradt jelentősen a tbalapok munkáltatói járulékbevételének az alakulása, mind 2001ben, mind 2002ben. 20012002ben is 18,2, illetve 18,3 volt a bruttó átlagkeresetnövekedés, 2 százalékos járulékcsökkentés volt, és a járulékbevételek növekedése pe dig a 18,2 helyett 12,6, illetve 10,6 volt. Tehát azt kell látni, hogy bizony a járulékcsökkentés mértékének a kalibrálásával rendkívül óvatosan kell bánni, mert adott esetben a költségvetés, illetve az Egészségbiztosítási Alap meglehetősen kedvezőtlenül j árhat. Tisztelt Ház! Elemző módon megpróbáltam bemutatni azt, hogy a most ismert Fideszalternatíva milyen következményekkel járhat. Úgyhogy mindezeket figyelembe véve azt javaslom a fideszeseknek is, hogy támogassák a kormány által benyújtott javaslatot, még akkor is, ha ez nehezükre esik, mert most úgy érzik, hogy nyerő pozícióban vannak. Teljesen igaza van Kovács
