Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (független):
2895 hiánycélok inflálódását, a munkanélküliség szélesedését, aligha hihető el, hogy a kormány az adóterhek csökkentésén fáradozik. Ki kell jelenteni, hogy csak adóátrendezés történik, és azt is, hogy hiányoznak ezekből a törvényjavaslatokból a társadalmi és g azdasági hatástanulmányok. Tudnunk kellene, hogy a tervezett intézkedések hatására komplex összefüggéseket vizsgálva hogyan fog alakulni egyes társadalmi csoportok helyzete az elkövetkező 23 évben. Ezt nem lehet pótolni egy szjaszimulációval, ami sajnos, azt gondolom, hogy nem is jól működik. Javasolom képviselőtársaimnak, hogy próbálkozzanak. Én magam 40 munkavállalónak számoltam ki a bérét, és a 40ből 17szer nem a helyes számokat hozta ki a kormány által elindított adószimuláció. Hosszan lehetne beszé lni a megszűnő, fontos kedvezményekről is. A törvény alapvetően restrikcióra irányul, és zavaros. Ettől foglalkoztatásbővülést várni, én azt gondolom, alig lehet. A javaslat egyik legfontosabb változtatása az szja számítási módja. Eszerint az összevont adó alapban korrekciós tényezőként a bruttó jövedelem után figyelembe kell venni a munkáltató, kifizető által fizetett járulékot és az ehót is. Adót, adóelőleget az így megjelenő elvi jövedelem után kell majd fizetni. Kérdés az, hogy a körülbelül egy éve lebeg tetett szuperbruttósítás mennyire pontosan megfogalmazott, mennyire áttekinthető a munkáltatók és a munkavállalók számára. Ehhez is a mai vitában több szám hangzott el. Az én számításaim szerint ez 250 milliárd forint bevételkiesést okoz a költségvetésnek, amit nyilván pótolni akar. Az adóváltozás másik oldala az adóalapszélesítés, ami a kedvezmények és az adómentes juttatások körének megkurtítását jelenti. Amikor ezeket a kedvezményeket a különböző kormányok törvénybe iktatták, többnyire nagyon józan, a t ársadalom problémáinak enyhítésére irányuló okok vezették őket. Kérdés tehát, hogy ezek az indokok elvesztettéke relevanciájukat, vagy olyan jól állnak a munkavállalók, hogy vidáman fizetni tudják a most törölt tételeket? A jelenlegi kafetériarendszer nag yon széles kör, majdnem minden munkavállaló jövedelmébe beépült. Ezek a természetbeni juttatások tavaly 445 milliárd forintot tettek ki. Ez nyilvánvalóan célzott bérkiegészítés - tehát nem állami szociálpolitika annak költségeivel együtt , ami egyaránt ja vítja a munkáltató és a munkavállaló pozícióit. 2010től ezt 95,6 százalékos adóval terheljük, aminél a béremelés is olcsóbb megoldás lenne, de az adófizetési ingerküszöb egy vállalkozónál nem biztos, hogy ezzel lépést tud tartani. A számítások szerint az itt tervezett intézkedés átlagosan több mint 100 ezer forintot fog kiemelni a munkavállalók zsebéből. Kérdés, hogy lesze belőle komoly adóbevétel, ha a munkáltatók az új helyzetben a kafetériát túl drágának tartják majd. Valahol felsejlik itt a szürkegazd aság árnya is. Némi egyszerűsítéssel szólva: a kafetéria a munkaerő fizikai és szellemi karbantartását segíti elő, képviselőtársaim. Ez most a kormány szerint nyilvánvalóan nem fontos cél. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a kedvezményes kafetériára vonatkozó adókulcsot, ha már feltétlenül szükséges, jóval alacsonyabb szintben állapítsuk meg. Ezt javasolom az üdülési csekk és a melegétkezési csekkek esetében is. A kettő forgalma 2008ban 120 milliárd forintot tett ki, és nagyban segítette az idegenforgalmi ipa r sok egységének talpon maradását. A szolgáltatások nyújtásában 12 ezer szállásüzemeltető és 9 ezer étterem vett részt, mintegy 3 millió embernek nyújtva kedvező szolgáltatásokat. Tessék átgondolni, hogy egy bizonytalan adóbevétel fejében milyen kárt fog o kozni a kormány! A másik javaslatom, hogy ne maradjon ki a kedvezményes körből a hazai fejlődést nagyban segítő, a tudásbázisú társadalom kialakításának egyik alapját jelentő internethasználat munkáltató általi támogathatósága. Itt a netpolgártársadalomró l beszélünk, képviselőtársaim! Nagy hibának tartanám, ha elfogadnánk azokat a tervezett változtatásokat, amelyeket a magánnyugdíjpénztári munkáltatói támogatások és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések területén terveznek. Ezekre a támogatásokra a javaslat értelmében 95,6 százalékos adót kell majd fizetni az eddigi - korlátok melletti - nulla százalékos adókulcs helyett. Azt hiszem, ezzel befellegzett az önkéntes nyugdíj- és egészségbiztosítási és önsegélyező pénztáraknak - 2008ba n ezek a befizetések 100 milliárd forintot tettek ki , hiszen ezt a munkáltatók racionális
