Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
2830 alkalmazni, akkor nagy valószínűség szerint a dolgozók körében ez elég nagy visszaesést fog eredményezni. Az adóátrendezés vagy adóátszervezés időszakában, amikor ma még a sávokban szereplő munkavállalók különböző adóterhei más és másként változnak, ha egy ilyen szociálisan érzékeny terület, mint az eddigi járulékmentes juttatások formájának megszüntetése is belekerül a csomagba, a kkor a munkavállalók is rosszabbul fognak járni, hiszen a munkáltató innentől kezdve ezt a járulékmentes formát, amint már adózni kell utána, nem fogja alkalmazni. Tehát még egyszer mondom: a munkavállalók is rosszabb helyzetbe kerülnek, merthogy nem fogna k kapni ilyen pluszjuttatásokat a béren felül, a munkáltató pedig ki fog térni ezen eszközök alkalmazása elől, amennyiben neki adót kell majd fizetnie az eddig adómentes forma helyett. És van egy harmadik nagyon fontos pont, amit a szociális bizottság tagj ainak kiáltaniuk kellett volna, megkérdezendő, hogy ennek a szabályozásnak mi az értelme: a rehabilitációs hozzájárulás eddigi mértéke 192 900 forint volt, ez arra vonatkozik, hogy amikor a munkáltató 20 alkalmazottanként egy megváltozott munkaképességű em bert nem alkalmaz, ebben az esetben ezt az összeget be kell fizetnie adó formájában. Ezt az összeget a mostani tervezet az ötszörösére emeli fel. Ezzel alapvetően nem is volna probléma, mert az ösztönzésnek, a motiválásnak egy fontos tényezője lehet, ha 96 4 500 forintot kell befizetnie a munkaadónak, ha 20 emberenként nem alkalmaz egy megváltozott munkaképességű munkavállalót, azonban nem tudjuk, hogy a foglalkoztatók ezt a motivációs kényszert miként fogják megélni, nem leszneke esetleg olyan megváltozott munkaképességűek hirtelen garmadával és tömegével a rendszerben, nem jelenneke meg, akiknek valójában nincs is ilyen jogosítványuk. Továbbá a megváltozott munkaképességűek képzése nem zárkózott még fel ahhoz, hogy tömegével tudja kiszolgálni ezeket az ig ényeket, és nem látjuk pontosan, hogy a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésnek a rehabilitációra fordítása miként történik, tehát az elköltése, hogy hová fog menni ez az összeg, erre sajnos nem kaptunk választ a minisztérium képviselőitől. Ezért a kise bbségi véleményünkben mi nem tartottuk általános vitára alkalmasnak az előttünk álló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Schiffer János képviselő úrnak, a kulturális bizottság előadó jának. DR. SCHIFFER JÁNOS , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kulturális bizottság is megtárgyalta a tárgyalás alatt álló törvényt. Természetesen azt tekintette át, hogy mi az, ami a kultúra területét érinti. Itt talá lkozott olyan javaslatokkal, amelyek pozitívak a kultúra számára, és sajnos találkozott olyan javaslatokkal is, amelyek negatívan érintik. Hasonlóan az üdülési csekkhez vagy az étkezési utalványhoz, hasonlóan érinti a különböző kulturális utalványokat is a törvény módosítása, ami azért fájdalmas, mert a kulturális esélyegyenlőség terén okozhat problémát, ezért ezt javasoltuk és beszéltünk róla, hogy ezzel továbbra is foglalkozni kellene. Pozitívnak tartottuk azt, hogy a társasági adó módosításánál az adomán y rendszerét megőrizte a javaslat, még ha az elszámolás rendjét át is alakította. Különlegesen pozitívnak tartjuk azt, hogy mind a filmtörvényben biztosított adókedvezményt, mind az előadóművészeti törvényben biztosított adókedvezményt megőrizte ez a java slat. Fontos a filmtörvény számára biztosított adókedvezmény, mert ez egy óriási lendületet adott a magyar filmgyártásnak, és azt gondolom, hogy az előadóművészeti törvény kapcsán még életbe nem lépő, de a közeljövőben életbe lépő adókedvezmény fontos e t erületek támogatására. Talán azt lehet mondani, hogy a legpozitívabb visszhangot az váltotta ki, hogy átalakította a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásának rendjét is. Talán emlékeznek képviselőtársaink, hogy az előző évben élénk vita folyt arról, hogy az igen modern Nemzeti Kulturális Alap, amelyik Európától több példát vett át, amelynek a finanszírozása viszont tényleg egyedi volt a járulékoltatási
