Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
2831 rendszerével, és ennek a járulékoltatási rendszernek az állandó változása általában negatívan érintette a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit - most egy olyan megoldást talált e törvényjavaslat, amely stabil rendszert alakít ki azzal, hogy az ötös lottó adóját biztosítja a Nemzeti Kulturális Alap forrásaként. Ez három célt is tud biztosítani: egy stabil finans zírozási rendszert, amely a költségvetés, illetve a parlament beavatkozásától jobban óv, mint a korábbi rendszer, tehát kiszámítható és hosszú távú finanszírozási rendszert biztosít, egyszerűsíti az adózóknak, a vállalkozóknak a dolgát is, mivel nem kell a járulékoltatást külön bevallani, és azt gondolom, az sem hátrányos, hogy a vállalkozások számára adócsökkentést is jelent ez az új rendszer. (11.30) Ezért a bizottságban igazából vita nem alakult ki, 10 igen és 4 ellenszavazattal a bizottság általános vit ára alkalmasnak tartotta a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót TataiTóth András képviselő úrnak, az oktatási bizottság előadójának. TATAITÓTH ANDRÁS , az oktatási és tudomá nyos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság a tegnapi ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvénycsomag általános vitára való alkalmasságát. Mi elsősorban a bizottsági ülésen a közoktatást é s a felsőoktatást érintő részeket vizsgáltuk, különös tekintettel az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra. A beterjesztett törvényjavaslat személyi jövedelemadót érintő részei kedvezően hatnak az iskoláinkban, a közoktatásban és a felsőoktatás i intézményekben dolgozó pedagógusokra. Hiszen elég szép számmal kerülnek ki közülük azok, akik az elmúlt években a viszonylag alacsony sávhatár miatt, ha többletmunkát vállaltak, akkor olyan magas kulccsal adóztak, amely nem tette őket érdekeltté abban, h ogy többletmunkát végezzenek, illetve ha az intézmény mégis elrendelte a többletmunkát, akkor rossz szájízzel vették tudomásul, hogy bár sokkal többet dolgoztak az előző hónapban, de a nettó keresetükön ez kevéssé látszik meg. Tehát emiatt úgy ítéltük meg, legalábbis a bizottság többsége, hogy a személyi jövedelemadóváltozás kedvezően fogja érinteni az illetékességi területünkön dolgozók túlnyomó többségét. A másik témakör, ami fölvetődött a csomaggal kapcsolatban, az elsősorban a szakképzés területét érin tette. A szakmunkástanulók gyakorlati oktatásában részt vevő vállalkozások esetében egy korábbi szabályozás olyan helyzetet teremtett, amely veszélyezteti szeptembertől a szakmunkástanulók vállalkozásoknál folytatott gyakorlati képzését. Ezért az általános vita lezárásáig ennek a témának az egyeztetését kezdeményeztük a kormányzattal, és szeretnénk arra megoldást találni, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény korrekciójával szeptembertől biztosított legyen a szakmunkástanulók ösztöndíjának az ala pja, illetve a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását végző pedagógusok, szakoktatók bérének a fedezete, és ha még az megoldható, akkor a szakmunkástanulók által felhasznált anyag elszámolhatósága a korábbi formában. Azt elképzelhetőnek tartjuk, hogy a neh éz gazdasági helyzetre való tekintettel a következő időszakban a gyakorlati oktatást végző vállalkozások azokat az eszközöket, azokat a gépeket, azokat a szerszámokat használják a tanulók oktatásában, amelyeket az elmúlt években igénybe vett szakképzési ho zzájárulásból beszereztek. Természetesen időközben ki kell dolgozni azt a pályázati rendszert, amellyel a legkorszerűbb eszközökhöz, a csúcstechnológiához hozzájutnak azok a vállalkozások, amelyek a szakmunkástanulók gyakorlati képzését végzik, hiszen ahho z, hogy a szakmunkásbizonyítványt szerzett tanulók, fiatalok teljes értékű munkavégzésre képesek legyenek, nem a már elévült gépekkel, berendezésekkel kell a gyakorlati képzésüket folytatni, hanem minden esetben a legkorszerűbbel. Természetesen ennek az e lérése igényli, hogy a forrásokat centralizáljuk,
