Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HOPPÁL PÉTER, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2829 Az ülésen ténylegesen előkerült az, hogy 2010. január 1jétől 5 százalé kkal kevesebb adót fizetnek a munkáltatók, tehát a munkaadók a bérek után. Ez egy jelentős tétel, nyilván könnyíti a terheiket. Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, ez 1950 forintot jelent a munkavállaló után, ez teljes egészében megszűnik, ez fő leg a minimálbéresek esetében jelenti azt, hogy kisebb költséggel lehet a minimálbéreseket alkalmazni, tehát feltételezzük, hogy ezen körben ezek után is növekszik a munkahelyek száma. (11.20) A szuperbruttósítás bevezetésével párhuzamosan itt gyakorlatila g nem történik más, mint a munkáltatók által fizetett adókat is feltüntetjük a munkabérek mellett, ezen kiadások között, 5 millió forintra emelkedik a sávhatár, és az 5 millió forinton belül 17 százalékra csökkennek a tényleges adókifizetések, 5 millió for int felett pedig 32 százalék lesz a kifizetés. Ezek a változások azt jelentik, hogy január 1jétől minden egyes munkavállaló zsebében - főleg itt az átlagbérre kell gondolni, a 100200 ezer forint közötti összegre - 1018 ezer forinttal több marad havonta a borítékban. De erről maguk döntenek az érintettek, hogy hogyan költik el. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyes alapítványok által fizetett juttatások - és itt főleg a szociális juttatásokról van szó - továbbra is megőrzik az adómentességet. Szó volt még a magánnyugdíjpénztárak befizetéséről. Itt hangsúlyozzuk a magunk részéről, hogy mivel általános vitáról van szó, nem lezárt dologról van szó, tehát a vita során nyilván formálódnak a vélemények, átalakulnak bizonyos szempontok, és a részletes vitán beterjes ztett módosítási javaslatok alapján tudjuk majd átalakítani, főleg a vitatott pontokat. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Hoppál Péter képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. DR. HOPPÁL PÉTER , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban a Bókay Endre képviselő úr által elmondott többségi vé lemény mellett kisebbségi véleményt is meg kell fogalmaznunk, hiszen a FideszKDNP képviselői nem voltak azonos véleményen a kormányzó többséggel. Néhány ponton, ami a szociális bizottság profiljába tartozik, szeretném ismertetni a véleményünket. Először i s az szjakedvezmények megszüntetése terén nem tudunk egyetérteni a kedvezmények körének ilyen mértékű szűkítésével, ami a tervezetben szerepel. Ebből is kiemelendő a szociális érzékenységre, vagyis inkább érzéketlenségre való tanúbizonysága a kormányzatna k, miszerint a biztosítások kedvezményét meg kívánja szüntetni. Nem tartjuk ezt jó és helyes iránynak, hiszen az eddigi évtized során az volt tapasztalható, hogy Magyarországon - egyébként nagyon helyesen - az öngondoskodás ösztönzése előtérbe került, és m egpróbáltuk az állampolgárokat arra ösztönözni, hogy az élet- és nyugdíjbiztosítás terén saját megtakarításokat képezzenek. Hiszen mint tudjuk, a jövőben nem nagyon látható még, hogy egy 2030 éves távlatban a mai megtakarítási összegek miként fogják az id őskorban elősegíteni az akkori életkörülményeiket a mai munkavállalóknak. Ezért roppant fontos megítélésünk szerint, hogy a biztosítások kedvezményi körét ne vegyük ki a személyi jövedelemadókedvezmények sorából, mert ezáltal az öngondoskodás ösztönzésére tett eddigi kísérletek és egy évtizedes munka vész egy pillanat alatt kárba. Ez tehát egy teljesen helytelen út, amit a kormány járni szeretne ebben a tekintetben. Egy másik kérdés, ami szintén a szociális bizottság érzékenységét, figyelmét fel kell hogy hívja, ez itt már több kisebbségi véleményben megfogalmazódott: a természetbeni juttatások megadóztatásának kérdése. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ha akár az üdülési csekket, amiről a leginkább szó van manapság, de ide kell értenünk azért a helyi utazás i bérletet, a melegétkeztetési utalványt is, ha ezeket az eddig járulékmentes juttatási formákat a munkáltatók nem fogják tudni
