Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
2770 ígéretet kap maga a tisztelt Ház. És rendre elmarad ennek a vízközműtörvénynek a beterjesztése a parlament e lé, amely alapvetően tudná szavatolni, meghatározni az ivóvízszolgáltatással kapcsolatos szabályokat, kötelezettségeket, biztosítékokat minden szereplő részéről. Mind a mai napig nincs elfogadott nemzeti vagyonkezelési és fejlesztési stratégiája Magyaror szágnak. Két esztendeje lett létrehozva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, akkor került elfogadásra a vagyontörvény. Az eltelt két esztendő alatt nem sikerült eljutni odáig, hogy az MNV által megfogalmazott vagyonkezelési és fejlesztési stratégiát a kormány é rdemben, napirendre tűzve jóváhagyja, és azt nyilvánosságra hozzák. Mind a mai napig nem tudja a közvélemény, nem tudjuk mi, a törvényhozásban részt vevő képviselők, hogy a nemzeti vagyonkezelő kezelésébe került nemzeti vagyonnal mi a szándéka a magyar kor mánynak. (20.20) Ezért van ez a bizalmatlan helyzet a bizonytalanság okán. Volt, amikor időzavarra hivatkoztak, a későbbiekben, amikor már eltelt újabb fél esztendő, már arra hivatkoztak, hogy nézeteltérés van a kormány és az MNV között. Ennek a tisztázása jelenleg folyamatban van, majd amikor az MNV figyelembe fogja venni a kormányzat javaslatait, akkor, de csakis akkor, majd érdemben meg fogja tárgyalni a kormány, és majd jóváhagyják. De amíg ez nem történik meg, addig egy jóváhagyatlan, elfogadatlan vagy onkezelési stratégia alapján, ami nem nyilvános, megy a háttérben a nemzeti vagyon kezelése, közte a vízközművagyon kezelése is. 2008ban, durván egy esztendővel ezelőtt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részéről már volt egy kísérlet a regionális vízművek öss zevonására. Elhiszike azt, hogy akkor, amikor az önkormányzatok mozgolódásának is köszönhetően, valamint az ágazati szakszervezet tiltakozásának köszönhetően nem történt meg az öt regionális vízmű abban a formában történő összevonása, hogy ahhoz képest eg y esztendő múltán egy teljesen ellentétes koncepció alapján tették most meg a regionális vízművek összevonását? Tehát egy évvel ezelőtt valamiféle koncepció alapján megpróbálták; akkor az önkormányzatok és a szakma és a dolgozók, a munkavállalók tiltakozás a okán ez nem sikerült, majd visszavonultak, és hirtelenjében a mostani kormányátalakítás idején egy egészen más koncepcióval, más területi leosztással jelentkeztek. Holott egy esztendővel ezelőtt azt mondták, hogy azért kell így és így összevonni a region ális vízműveket, mert ettől majd gazdaságosabbak lesznek, biztonságosabbá válik az ellátás, olcsóbbá válhat esetleg a szolgáltatás, majd egy év múlva egy teljesen más variációt fogadtak el. Akkor vélhetően az egy évvel ezelőtti nem volt megfelelően kimunká lva? Valamiféle politikai vagy gazdasági érdekek motiváltak a háttérben? Mi a garancia arra, hogy a mostani összevonásnál nem valamiféle politikai és gazdasági érdekek vannak? Menjünk tovább! Abban az időben éppen ezt a bizonytalanságot feloldandó az öt re gionális vízmű területén működő önkormányzatok összefogtak, és kérelmezték a kormánytól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől azt, hogy az adott szolgáltatási területen működő szolgáltató esetében fogyasztásarányosan kapják meg az önkormányzatok ezen közműtá rsaságok részvénytulajdonát. Akkor az MNV szóvivője és vezetése úgy nyilatkozott, hogy most van kidolgozás alatt az öt regionális vízközműtársaság jövőbeni stratégiája, addig, amíg ez a stratégia nem kerül kimunkálásra, kérik a türelmünket. Majd amikor ez meglesz, akkor leülnek és egyeztetnek velünk, és döntés születik arról, hogy az önkormányzatok szerezhetneke tulajdonjogot, hogy végre az 1990es alaptörvényben megfogalmazottaknak megfelelően ellátási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, mert az ivó vízszolgáltatásért az önkormányzatok felelősek törvényileg. Majd ezt követően, amikor láttuk, hogy ez sem megfelelő út, éppen Tatabánya megyei jogú város önkormányzata azt mondta tavaly augusztusban, és be is adta a kérelmet az MNVhez, hogy ha mindenképp en értékesíteni akarják, akkor vételi szándékot nyújt be az önkormányzat arra, hogy megvásárolja a jelenleg állami tulajdonban lévő részvénycsomagot, önkormányzati tulajdonba szerette volna venni. Erre mind a mai napig hivatalos választ nem kaptunk.
