Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
2757 jelentkezést, és nem a színvonal. Tehát a verseny és a színvonal összefüggése egyáltalá n nem kimutatható. Verseny van abban a tekintetben is, hogy szabad mozgás van a felsőoktatásban, különösen azóta, hogy az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakoztunk, illetve csatlakozóban vagyunk, egymás diplomáit kölcsönösen elismerjük, rohamosan nő a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók száma és az itteni külföldi hallgatók száma. Tehát nagyobb versenyre szükség valószínűleg nincsen. De ha mégiscsak kell verseny, miért kell a verseny? Nos, az előterjesztők érvelése pedig az - m egint csak tanúság rá az oktatási és tudományos bizottságban elhangzott előterjesztői érvelés , hogy a magyar felsőoktatásnak igen alacsony a színvonala. Nos, itt van az a pont, ahol egyértelműen tiltakoznunk kell, mert egyrészt ilyenfajta globális bejele ntés elfogadhatatlan. Mi minősíti, mi biztosítja a felsőoktatás magas színvonalát? A piacképessége, az tudniillik, hogy a piac ade megfelelő munkalehetőséget a felsőoktatásban végzettek számára, elismerie munkaalkalmakkal az egyes felsőoktatási intézmény ek diplomáit. Nos, azt kell tapasztalnunk, hogy a magyar felsőoktatási intézményben végzett fiatalok mindmáig a fejlett világ bármelyik országában bőven találnak munkaalkalmat, ami önmagában azt igazolja, hogy nem versenyképtelen a magyar felsőoktatás. Elh angzott a bizottságban érvként az is, hogy nemzetközi rangsorok mutatják, hogy a magyar felsőoktatási intézmények közül mindössze kettő szerepel a világ legjobbnak minősített 500 vagy 600 egyeteme között. Akkor is elmondtam, itt is elmondom: ezek a rangsor ok igen sok bizonytalanságot takarnak, minden törekvésük ellenére. Nem sokkal a bizottsági ülés után, éppen május 20án volt a Magyar Tudományos Akadémián egy olyan innovációs és oktatási konferencia, ahol komoly, ezzel a témával foglalkozó egyetemi profes szorok bizonyították be, hogy ezek a felsőoktatási rangsorok díjazandó próbálkozások, de semmiképpen nem szabad abszolutizálni az eredményeiket. Egy példát hadd mondjak hozzá. Olyan pontozási rendszert alkalmaznak, amelyben igen magas pontszámmal minősítik például azt, hogy annak az egyetemnek valamikori diákja szerzette Nobeldíjat. Nos, miután a szegedi egyetemnek van egy valamikori diákja, aki Nobeldíjas lett - SzentGyörgyi Albertről van szó , ezért a szegedi egyetem igen magas pontszámot kapott, ezé rt szerepel az ötszáz, nem tudom, hányadik helyen. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a szegedi egyetem színvonala nem magas, csak SzentGyörgyi Albertnek köszönheti a jó minősítését, pusztán arra szeretnék rámutatni, hogy egyegy ilyen, még kísérl eti stádiumban levő minőségi rangsort alapul véve, indoklásul felhasználni ahhoz, hogy nemzetközi jellegű egyetemek nagyobb számban jöjjenek Magyarországra, ez bizony nem helyes, nem igazságos, mondhatnám azt is, hogy adott esetben még félrevezetés is lehe t. Az alacsony színvonalról elhangzott méltatlan véleményeket, amelyek a bizottságban elhangzottak, nem is akarom itt megismételni. Mindmáig bántóan emlékszem rá vissza, hogy a felsőoktatás irányításáért felelősséget viselő emberek hogyan tudták ilyen kife jezésekre ragadtatni magukat, mint hogy kóklerség folyik az egyetemen, azt se bánnák, ha sokan elvesztenék az állásukat, és így tovább. Ezért tehát, miután hosszasan folyt a vita erről, nem tudom kizárni azt - miután elhangzott, a jegyzőkönyvben itt van , hogy itt azért lényegesen többről van szó, mint amit Hankó Faragó Miklós itt a bevezetőjében indokolásként elmondott, hogy egy hiátust kell pótolni. Még kitérnék arra, hogy elhangzott egy olyan érv is, és ezt talán itt a bevezetőben is hallhattuk, hogy sz ükséges, hogy a magyar felsőoktatás jobban beilleszkedjék az európai térségbe, az európai felsőoktatásba. Mi úgy látjuk, hogy a magyar felsőoktatás már jól beilleszkedett. Említettem a bolognai folyamatot, a felsőoktatási térséghez való csatlakozást, a kre ditalapú elszámolásra való áttérést, a kétciklusú képzést, és mindazt, ami azt teszi lehetővé, hogy magyar hallgatók külföldön, külföldiek Magyarországon veszteség nélkül, automatikusan folytathassák a tanulmányaikat.
