Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2758 De itt említhetném azt is, hogy évek, mi több, évtizedek óta külföldi professzorok sokasága tanít magyar egyetemeken, illetve külföldi hallgatók sokasága tanul magyar egyetemeken. Nemcsak a közismert orvosi egyetemen és a Corvinus Egyetemen, hanem még a kisebb jellegű főiskolákon is, vagy a ke vésbé - mondjuk - nagyobb múltú egyetemen, közöttük említhetném az én saját egyetememet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet is, ahol szép számmal vannak külföldi hallgatók. A mai felsőoktatási rendszerünk, a felsőoktatási törvény egyáltalán nem akadályozz a azt, hogy külföldi professzorok taníthassanak itt, minthogy erre is van példa. Én ugyan már elég régen szereztem a diplomámat a bölcsészkaron, de azóta is folyamatosan külföldi professzorok mindig voltak és vannak is az egyetemeken. Tehát ennek semmi aka dálya. Miért ódzkodunk akkor ez ellen a törvényjavaslat ellen? Hát azért, mert a szövegben ott van, hogy más elbírálás alá esnének, mint a magyarországi felsőoktatási intézmények. Meg kell hogy kérdezzem: miért? Mi indokolja ezt? Abban a ritka, kivételes h elyzetben vagyok, hogy azt mondhatom, örömmel hallgattam Arató államtitkár úr szavait, aki ugyan, mondjuk, kevésbé kritikusan, de voltaképpen mégiscsak azt mondta, hogy az a dolgunk, a magyar felsőoktatás irányításának az a dolga, hogy a magyar felsőoktatá si intézményeket erősítse, őket hozza olyan helyzetbe, hogy versenyképesek legyenek, ha nem volnának azok; de mint állítottam, mégiscsak azok. Mi indokolja akkor, hogy nemzetközi jellegűnek deklarált, külföldi állam vagy jogi személy vagy alapítvány, vagy éppen pénzember által alapított, Magyarországra telepített egyetemre más szabályok legyenek érvényesek, mint a hazaiakra? (19.20) Ha számunkra fontos a magyar felsőoktatás, akkor attól, aki ide akar jönni, vá rjuk el, hogy feleljen meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a magyar felsőoktatásnak előír a parlament vagy egyéb jogszabály. Ugyanígy érthetetlen, hogy ha már idejön esetleg egy nemzetközinek minősített egyetem, és itt diákokat foglalkoztat, ugyanúgy állami finanszírozásban részesülnek a hallgatói, mint a magyar egyetemek hallgatói, miközben rájuk más elbírálás érvényes. Más elbírálás érvényes, a professzoraik kaphatnak ötször, tízszer akkora fizetést. Kérem szépen, ez nem versenyhelyzetet fog teremte ni, hanem éppen versenyhátrányt fog okozni a magyar felsőoktatási intézményeknek. Végül meg kell hogy említsem, hogy 72 magyar felsőoktatási intézmény van, ha jól tudom, ebből 28 állami, a többi magánegyetem, egyházi vagy egyéb egyetem. Rendre elhangzik, h ogy ez a szám igen magas Magyarország lélekszámához viszonyítva. Én itt nem kívánok belemenni abba a vitába, hogy ez magas vagy alacsony, de az biztos, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények száma nem szaporítandó, mert láthatólag elegendő, kielégí ti az igényeket, és mindenféle nemzetközi statisztikának is megfelel. Ilyen körülmények között duplán igaz az, hogy nincs arra szükség, hogy külön törvénnyel ösztönözzük, segítsük, bátorítsuk különböző külföldi szervezetek, államok, jogi személyek vagy ala pítványok törekvéseit arra, hogy Magyarországra intézményeket hozzanak. Összességében a Kereszténydemokrata Néppártnak ugyanaz a véleménye, mint amit Pósán László képviselőtársam elmondott. Természetesen nem vagyunk annak ellenére, tekintettel a két, már n emzetközi jellegű felsőoktatási intézmény meglétére, hogy jogszabályban határozzuk meg ezeket a kritériumokat, de ez a törvényjavaslat így, ahogy van, számunkra elfogadhatatlan, ezért kérjük tisztelettel, hogy vonják vissza. (Taps a Fidesz és a KDNP soraib an.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, aki jelzi, hogy nem kíván szólni. Akkor TataiTóth András képviselő úr következik, MSZP. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) :
