Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2753 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván szólni. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint általában minden, a képviselők által benyújtott önálló indítványt, legyen ellenzéki vagy kormánypárti, a kormány ezt a javaslatot is érdemben és tartalma szerint bírálta el, aszerint alakította ki róla az álláspon tját. Azt tudom mondani képviselőtársaimnak, hogy ezzel a javaslattal az a helyzet, hogy kétségkívül egy szükséges hiányt próbál befoltozni a felsőoktatási joganyagon. Hiszen a felsőoktatási törvény korábbi változatai, mind a 2000es évek elejétől hatályba n lévő törvény, mind pedig a 2005ben elfogadott új felsőoktatási törvény, majd ennek a decemberi módosítása lényegében átmeneti szabályozással, alkalmi, kivételes szabályokkal oldották meg két kivételes helyzetben lévő intézménynek, a Középeurópai Egyete mnek és az Andrássy Egyetemnek a helyzetét. Ezek az intézmények működésük folytán létrehozásuk logikájában eltérő, különböző minőséget képviselnek, mint a magyar felsőoktatási intézmények, elsősorban azért, mert mind a hallgatóik, mind az oktatóik jelenető s része, mind az ott oktatott tananyag eltér, külföldi, illetve nemzetközi mintát követ. Ez egy létezhető intézménytípus. Mi azt gondoljuk, hogy a magyar felsőoktatásnak érdeke az, hogy nem főszabályként, de fontos és hozzájáruló kivételként létezzenek ily en típusú intézmények is. A korábbi esetekben a felsőoktatási törvény ezt lényegében kivétellel mondta, azt mondta, hogy de ezekre az intézményekre nem vonatkoznak szabályok, majd egyszer tessék ezeket szabályozni. Éppenséggel lenne idő erre a szabályozásr a, hiszen 2010 végéig kell megszületni ennek a szabályozásnak, de ha erre most van jó javaslat, akkor erről érdemes beszélni. Ugyanakkor a kormány álláspontja két szempontból lényegesen eltér az előterjesztők álláspontjától. Az egyik kérdés az érintett int ézmények köre. Mi azt mondjuk, hogy normatív szabályozásra van szükség, de ennek a normatív szabályozásnak kizárólag a Magyarországon működő, magyar jogalanyisággal rendelkező és valamilyen különleges államközi szerződésben ezt a nemzetközi státust elnyerő intézményekre szabad vonatkoznia. Tehát ez nem lehet egy tömegesen megjelenő intézménytípus. Nem feltétlenül csak erről a két intézményről lehet szó, hiszen talán képviselőtársaim is tudják, hogy folytak egy időben nagyon intenzív tárgyalások egy frankofo n egyetemi központ kialakításáról is Budapesten. Ennek is lenne értelme, és ez is komoly lehetőséget jelenthetne a magyar felsőoktatásnak, de nem is kívánjuk parttalanná tenni, vagy mondjuk azt legalábbis, hogy nagyon szélesre tárni ezt a kaput, ezt úgy tu djuk csak támogatni, ha ez egy kivételes intézményforma. A második kérdés pedig az, hogy melyek azok a típusú... - és hozzá kell tennem még egy fontos mondatot, hogy azt elképzelhetetlennek tartja a kormány, hogy ezek az intézmények ne a magyar jog alapján működjenek, tehát ne legyen olyan alanya ezeknek az intézményeknek, amely a magyar jog alapján működik. Tudjuk, hogy van ettől eltérő szabályozás gazdasági szervezetek esetében, de ilyen értelemben határozottan az az álláspontunk, hogy akkor kényszeríthet őek ki a felsőoktatásra vonatkozó egységes szabályok - félreértés ne essék, ezek az intézmények is döntően a benyújtott törvényjavaslat szerint is a magyar jogrend és a magyar felsőoktatás szabályai szerint működnének, de ezek a szabályok akkor kényszeríth etőek ki, és akkor érvényesíthetőek , ha az intézmények alapvető jogalanyisága magyar vagy a magyar jog alapján álló. Más oldalról pedig - és ebben én nagyra értékelem az előterjesztő képviselők kompromisszumkészségét - valóban azt gondosan kell megváloga tni, hogy mik azok a kivételek, amelyeket az intézmények nemzetközi jellege és státusa indokol, és ahol érdemes megadni a kivételt, és melyek azok a területek, ahol nem lehet a magyar jog szabályai, akár a felsőoktatási törvény, akár más jogszabályok szabá lyai alól kivételt adni, például azért, mert az intézmény megbízható működését vagy éppen a számonkérhetőségét, a munka átláthatóságát veszélyeztetné.
