Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2650 mekkora kinccsel rendelkezünk, hogy sáfárkodunk vele, és az hogy fogy egyáltalán, és milyen hatásai vannak, ha bizonyos lépéseket nem teszünk meg vagy helytelenü l teszünk meg - és Szirbik képviselőtársam is arra utalt - uniós források bevonásával, akkor sajnos előbbutóbb abba a stádiumba jutunk, mint Barcelona, Szerbia vagy adott esetben Ciprus, ahol tartós vízhiányos időszakok lépnek fel a globális felmelegedéss el kapcsolatban. Nem véletlen próbál a négy parlamenti párt és a függetlenek részéről Katona képviselőtársam is olyan országgyűlési határozati javaslatot benyújtani, amelyet, ha jól tudom, be is adtunk már, amely a klímatörvényt próbálja meg a parlament el é hozni, egy olyan klímatörvényt, amelyben valóban az agrárágazat kérdése, az idegenforgalom szempontjából a hévizek kérdése, az ásványvizek, gyógyhatású ásványvizek kérdése szerepel. Amikor arról beszélünk, hogy Magyarország helyesen sáfárkodike, itt jön be a tartós tulajdon kérdése, mert az elmúlt időszakban számos gyógyászati jellegű ásványvízkutat vásároltak meg külföldiek, ami szép lassan abba az irányba hat, hogy Magyarország, amikor tartós vízhiány lép fel, adott esetben a saját kútjaival nem fog re ndelkezni, hanem mások fogják megszabni számunkra, hogy mikor mennyiért és miből ihatunk. A geotermikus energiával kapcsolatban azért is lenne célszerű egyrészt az energiatörvényt is átnézni - mert beszélünk alternatív energiáról , hisz a lényege tulajdon képpen az, hogy egyrészt felhasználni alternatív energiatermelésre, másrészt pedig növénytermesztés elősegítésére ott, ahol melegházi körülmények között lehet növényt termeszteni; át kellene nézni az energiatörvényünket is. Beszéljünk alternatív energiákró l! Tessék nekem megmondani, hogy ma Magyarországon mi a gátja egyáltalán annak - nem államtitkár urat akarom ezért felelőssé tenni, hisz négy hete ül az államtitkári székben , hogy Magyarországon ma csak 330 megawattnyi energiát engedélyeztek az alternatí v energiákra. Miért nem lehet 1500at? Mert mögötte áll az a hatalmas energetikai lobbiérdek, amely minden további nélkül a törvényalkotást a mai viszonyok között is befolyásolni tudja, és egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy Magyarországon ésszerű, alterna tív energiarendszer tudjon kialakulni. Ebbe beletartozik a geotermikus energia kérdése is. Miért nem lehet? Arra hivatkoznak, hogy szabályozás kérdése. Elnézést, ma Magyarország és Ausztria között nincsenek ezer kilométeres távolságok. Ott, ahol Ausztriába n vagy Németországban hatalmas mennyiségű alternatív energiát tudnak hasznosítani és használni, ott minden további nélkül a szabályozás kérdése nem kérdés. Tehát csak egy államközi vagy két ország közötti egyezmény kérdése az, hogy adott esetben pár száz k ilométerrel arrébb lévő szabályozási rendszert hogyan tudjuk alkalmazni. Ezen Orosz Sándor is mosolyog, de tessék megnézni, hogy a Paksi Atomerőműnek melyik az indító erőműve. (Dr. Orosz Sándor: Nézd meg az osztrák Dunaszakaszt, Józsi!) Vagy ha egy blokk hirtelen leáll ma Magyarországon, akkor egy másik erőmű mennyi idő alatt tud abban az esetben ráállni, vagy adott esetben egy két megawatt különbséggel hogy lehet szabályozni egy erőmet; kapcsolási rendszerek kérdése egyébként, nem más. Itt szeretném még e gyszer hangsúlyozni, hogy a geotermikus energiából valóban rendelkezünk készletekkel. Valóban meg kellene nézni és felkutatni, hogy mely területen milyen hasznosítási lépéseket lehetne alkalmazni ma Magyarországon. De ugyanide tartozik az öntözőrendszerek kialakítása, a záportározók kialakítása. Ma Magyarországon a vizek tulajdonképpen keresztülfutnak. 93 százalékban határon túlról érkeznek a vizek, keresztülfutnak. Nincs meg a visszafogó képesség tulajdonképpen. Nem véletlen az, hogy a DunaTisza közén 678 méterre süllyed a vízszint. Nem véletlen! Tehát öntözőrendszereket kellene kialakítani. Makó környékén a szárazság, esőhiány miatt tulajdonképpen a növénytermesztés - azt lehet mondani - teljesen be fog fulladni, mert szabályszerűen kiég minden. Tehát á tfogóan kellene tulajdonképpen ezeket a dolgokat megvizsgálni, és valóban egy olyan törvényt, olyan vízgazdálkodási törvényt kellene kialakítani, ami részben kapcsolódik a VAHAVAprogramhoz, másik oldalon pedig egy olyan klímatörvényt megalkotni a magyar
