Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2612 További ügyfélvédelmi szabályozást találunk a fizetési eszközök, a kis összegű készpénzhely ettesítő fizetési eszközökkel történő fizetések, a fizetési műveletek helyesbítése és a felek felelősségének esetében is. Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításának elsődleges indoka, hogy meghatár ozza az új pénzforgalmi szolgáltató intézmény státusszabályait, valamint ezen szabályokat egyértelműen elhatárolja a pénzügyi intézményekre, mindenekelőtt a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó jogszabályi követelményektől. Az irányelv és ennek megfelelően a hitelintézeti törvény kiegészítése is figyelemmel van arra, hogy megkönnyítse a szóban forgó szolgáltatók piacra lépését. Emellett azonban nem lehet elhanyagolni azt a tényt, hogy a fizetési szolgáltatások döntően bizalmi elven alapulnak, így működésükhöz bizonyos fokú szervezeti, személyi és prudenciális követelmények felállítása is szükséges. A pénzforgalmi intézményként történő működés megkezdéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye szükséges azzal, hogy az eljárás során a Magyar Nemze ti Bank szakhatóságként jár el. Az engedélyezés ugyanakkor - a szabályozott intézmények többségétől eltérően - nem az alapítástól kezdődően kerül előírásra. E megoldással nem lesz akadálya annak, hogy egy, már működő vállalkozás - feltéve természetesen, ho gy megfelel a törvényi követelményeknek - úgy döntsön, hogy a továbbiakban pénzforgalmi intézményként tevékenykedik, valamint annak sem, hogy a pénzforgalmi intézmény úgynevezett hibrid intézményként egyéb, nem szabályozott üzleti tevékenységet is végezzen . Az engedélyezésnek azért van különös jelentősége, mivel előfordulhat olyan eset is, hogy a pénzforgalmi intézmény által végzett és nem szorosan a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb üzleti tevékenysége hátrányosan befolyásolhatja pénzügyi megbí zhatóságát vagy a felügyeleti feladatok ellátását. A tervezet ezért lehetőséget ad a felügyelet számára, hogy ezen esetek fennállásakor a pénzforgalmi intézménynek megtiltsa a tevékenységek együttes folytatását. A tervezet fontos része az ügyfélpénzek véde lme, vagyis azon követelmény, hogy miután a hitelintézetektől eltérően nem gyűjthet betétet, a pénzforgalmi intézmény az ügyfelek pénzével sajátjaként nem rendelkezhet, azt a saját pénzeszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartania. Ha pedig a fizetési mű velet céljából átvett pénzeszközök a következő munkanap végéig nem kerülnek továbbításra vagy kifizetésre, akkor azt biztonságos eszközbe kell fektetni, vagy a nem teljesítés kivédésére garancia- vagy biztosítási szerződést kell rá kötni. Az engedélyezett pénzforgalmi intézmények a pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében egyúttal egységes európai útlevéllel is rendelkeznek, azaz más tagállamban határon átnyúló szolgáltatást is végezhetnek, illetve fióktelepet létesíthetnek. A letelepedési szolgáltatási jog gyakorlásához ugyanakkor a felügyelet felé bejelentési kötelezettség társul annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok érvényesülését folyamatosan felügyelhessék. Hasonló szabályozások vonatkoznak arra az esetre, h a pénzforgalmi intézmény ügynököt kíván igénybe venni, vagy pedig tevékenysége egy részét vagy egészét kiszervezi. A tervezet a prudens működés érdekében rögzíti, hogy a pénzforgalmi intézménynek - az általa végzett tevékenységével összhangban - kockázatán ak fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatolótőkével kell rendelkeznie. Ezen szabályozási tőkekövetelmény három vagylagos módszer alkalmazásával határozható meg: a költségmódszerrel, a fizetési forgalom módszerével vagy az irányadó mutató módszerével, azzal, hogy elsődlegesen a fizetési forgalom módszere alkalmazható, míg a másik két módszer alkalmazásához a felügyelet külön engedélye szükséges. Emellett a hitelintézetekre vonatkozó szabályozással analóg módon a felügyeletnek a pénzforgalmi intézmény mérete, tevékenységének összetettsége alapján rendszeresen felül kell vizsgálni a pénzforgalmi intézmény szabályzatait, eljárásait, kockázatkezelési folyamatát, belső
