Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2579 Végül szeretnék két szót szólni a sértettek védelméről. A parlamenti vitában szintén kitértünk az általános vita megkezdésekor arra, hogy a Fidesznek volt már egy hasonló javaslata, amit mi nem tá mogattunk. Itt az idősek és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről van szó. Akkor ott is jeleztem már a vita során, hogy alapvetően azzal egyet tudunk érteni, ha ez kiterjed az egyéb, védekezésre képtelen állapotban lévő sértettek körére is. N em történt semmi más ebben a javaslatban, mint hogy másként fogalmaztuk meg ezt a javaslatot, a kormány másként fogalmazta meg ezt a javaslatot, és ezt az egyébként helyes büntetőpolitikai célt beemelte a mostani előterjesztésbe. Itt nem szeretnék bővebben kitérni arra, hogy ennek mi az előnye, vissza lehet keresni, abban a parlamenti vitában erről viszonylag bőven elmondtam a véleményt. Tehát a sértettek védelme körében ezt emelném még ki azon kívül, amit az államtitkár úr egyébként már elmondott. Mindezek kel együtt és azokkal az esetleges módosításokkal, amelyekre utalást tettem az általános vita megkezdésekor, úgy hiszem, egy igazán jó, a büntetőpolitikánkat is messzemenőkig lefedő javaslatot tudunk majd elfogadni, és ezt javasolom képviselőtársaimnak is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, kíváne még valaki szólni, azaz részt kíváne még valaki venni az általános vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem az államtitkár urat, kívá ne szólni. Jelzi, hogy igen. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az általános vita első napjá n elhangzott vezérszónoki hozzászólásokból megállapítható, hogy valamennyi párt, valamennyi frakció egyetért a Btk. módosításának céljaival, nevezetesen: a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékony és szigorú fellépéssel, az áldozatok érdekeinek fo kozott védelmével és a szankciórendszer megújításával is. Véleménykülönbség tehát nem az intézkedések céljával és irányával kapcsolatban merült fel, inkább azok mértékével összefüggésben. Engedjék meg, hogy néhány, az általános vitában korábban elhangzott felvetésre reagáljak. Bárándy Gergely képviselőtársam, aki nemcsak most szólt hozzá, hanem vezérszónokként is elmondta az MSZP álláspontját a törvényjavaslattal kapcsolatban, jelezte, hogy a törvényjavaslat egyes olyan szigorításait, amelyek nem az erőszak os többszörös visszaesőket érintik, túlzónak tartja. Véleményét ezután módosító javaslatok formájában is megerősítette. Szerinte a próbára bocsátásból nem kellene valamennyi visszaesőt kizárni, továbbá nincs szükség valamennyi többszörös visszaeső vonatkoz ásában megvonni a szabadságvesztés felfüggesztésének kedvezményét. A kormány álláspontja szerint, bár elsősorban a legveszélyesebb erőszakos bűnismétlőkkel szemben kell határozottan fellépni, szükséges azonban a sorozatosan nem csupán erőszakos bűncselekmé nyt elkövetőkkel szemben is szigorú és határozott büntetőjogi válaszokat adni. Répássy Róbert képviselő úr a Fidesz részéről éppen ellenkezőjét mondta, mint Bárándy képviselőtársam, vagyis ő kevésnek tartja a törvényjavaslat szigorításait. Álláspontja szer int az lenne igazán elrettentő büntetés, ha a harmadik erőszakos bűncselekmény után nem lenne mérlegelése a bírónak, és kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztést kellene kiszabnia. Többször kifejtettük, hogy az úgynevezett “három csapás” elvét nem tar tjuk a magyar jogrendbe beilleszthetőnek, nem tartjuk alkotmányosnak, ez ugyanis felszámolja a bíró büntetéskiszabás során meglévő mérlegelési lehetőségét. Engedjék meg, hogy kiemeljek még egy pontot Répássy képviselő úr beszédéből. Ő abszurdnak nevezte a jogos védelem kapcsán a kitérési kötelezettség megszüntetésére vonatkozó szabályt. Ezzel kapcsolatban felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy nem pusztán annak van jelentősége, hogy tudjae az áldozat, hogy védekezhete, hanem annak is, hogy ha véde kezett, és ezáltal sérülést okozott a támadójának, akkor utólag ezért börtönbe zárjáke, vagy jogos védelem címén felmentik.
