Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2578 jogkörben tudjon eljárni az állampolgár, a lehetőségei szélesebb körben legyenek érvényesíthetők. A kettő között tehát semmilyen összefüggés nincs. Úgy hiszem, hogy ez a rendelkezés s emmiféle rossz üzenetet nem hordoz, ez egy plusz az állampolgárok számára, egy olyan extra lehetőség, amivel eddig nem tudtak élni. Ezenfelül természetesen meg kell teremteni a megfelelő közbiztonságot is az országban. Lehet, hogy e vonatkozásban van tenni való, de a helyzet nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan megpróbálják beállítani. A büntetési rendszer megváltoztatásának vonatkozásában szeretném kiemelni - ez talán egy picit koncepcionálisabb, mint az előző két rendelkezés - a kombinálható büntetéseket. Ezek kifejezetten ki tudják teljesíteni a két nyomtávú büntetőpolitika elvét. A jogalkalmazó számára lehetővé válik az igazi egyéniesített büntetés kiszabása, természetesen megtartva azt a lehetőséget, hogy a súlyos bűncselekményt elkövetők szabadságveszt éssel, súlyos szabadságvesztéssel legyenek büntethetők. A szabadságvesztés büntetés rendszerén belül szeretném kiemelni, hogy azt az űrt, ami eddig fennállt a határozott és határozatlan tartamú büntetések között, ez a javaslat kitölti. (18.30) Tehát ma egy olyan bűncselekmény esetén, ami el nem évülő bűncselekmény, a bíró aközött dönthetett, hogy maximum 15 évet szab ki vagy pedig életfogytig tartó szabadságvesztést, ami esetenként 30 év. Ez a javaslat az ilyen jellegű bűncselekmények esetén a határozott ta rtamú szabadságvesztés büntetési tételkeretének a felső határát 20 évre emeli, s így tulajdonképpen ez a rendelkezés azt az általam űrnek nevezett hiátust kitölti, ami eddig fennállt a büntető törvénykönyvben. Szeretné m kiemelni azt, aminek egyébként az érdemeit az ellenzék is elismeri, ennek hangot is adott az általános vita megkezdésekor, hogy a javaslat bevezeti az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát, és az ilyen bűnelkövetőkkel szemben a törvény teljes szigorát alkalmazza. Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy mennyire konzekvens a mi büntetőpolitikánk, amely kezdetektől fogva azt mondja, hogy nem az általános, differenciálatlan szigorítás az, ami megoldás a bűnözés mikénti alakulása vonatkozásában, a közbiztonsá g biztosításának a vonatkozásában, hanem az átgondolt szigorítás, olyan módon, hogy elválasztom egymástól nagyon határozottan az erőszakos bűncselekményeket elkövetők cselekményeit és a nem erőszakos bűncselekményeket elkövető személyekkel szemben alkalmaz ható szankciórendszert. A javaslat nagy erényének tartom, hogy felemeli a pénzbüntetést, mind az alsó, mind a felső határát: 75 ezer forint minimumról és 108 millió forint a maximumról beszélünk; ami egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a pénzbüntetés valóban alternatív szankcióként szerepelhessen a szabadságvesztésbüntetés mellett, másrészt pedig, hogy pénz mellékbüntetésként - ez nem ilyen módon fog szerepelni, a jelenleg hatályos fogalmakat használom , tehát a szabadságvesztés mellett alkalmazott pénzbünt etés esetén valóban visszatartó erőt jelentsen. Ilyenformán lehetővé válik az, hogy nagyobb, komolyabb vagyon elleni bűncselekményeket sem éri meg majd elkövetni, hiszen olyan mértékű pénzbüntetést lehet kapni, ami gyakorlatilag a remélni kívánt hasznot me ghaladja vagy esetleg a realizált hasznot meghaladja, ezért, ha úgy tetszik, nem érdemes majd a bűncselekményeket elkövetni; természetesen a vagyon elleni bűncselekményekről beszélek. Erényként emelném ki a részben felfüggesztett szabadságvesztést, ami két büntetőpolitikai elvet, büntetéskiszabási elvet is egyszerre tesz lehetővé, hogy megvalósuljon. Először is van egy része, amelyik letöltendő szabadságvesztést jelent, tehát a letöltendő szabadságvesztés nevelő hatását sem kell mellőzni, ugyanakkor egy éve kig tartó fenyegetettségi állapotot lehet produkálni, azt, amit egyébként lehet a felfüggesztett szabadságvesztéssel, abban a reményben, hogy hátha ez alatt a próbaidő alatt olyan módon alakítja a korábbi bűnelkövető az életét, hogy ennek a próbaidőnek az eltelte után sem jut már eszébe bűncselekményeket elkövetni. Tehát egyszerre alkalmazza a letöltendő szabadságvesztés nevelő hatását, és egyszerre tudja alkalmazni ennek a fenyegetettségnek az előnyös vonásait. Én ezt nagyon nagy dolognak tartom, mondhatom , hogy egyfajta áttörésnek a szankciórendszer tekintetében.
