Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2485 Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszön öm szépen, képviselő úr. A napirend utolsó vezérszónokához érkeztünk: Hankó Faragó Miklós, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka, parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnö k Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban már nem tudunk olyan mértékben egyezően nyilatkozni, mint ahogyan az előzővel, a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban. Örülnék, ha a parlament i frakciók egyezségre jutnának, hiszen a büntetőpolitika egy lényeges dolog. Nem éreztem egyébként olyan mértékűnek az eltérést, amely összeegyeztethetetlen lenne, inkább kisebb aránybeli különbségek azok, amelyek a frakciók álláspontjában kimutathatók. A törvényjavaslattal mi alapvetően egyet tudunk érteni, és bár Rubovszky György képviselő úr direkt megszólított engem, és próbálja provokálni, hogy mondjam el azt, amit egyébként oly sokszor és valóban minden lehetséges alkalommal el szoktam mondani, mert m eggyőződésünk, hogy a gyors és elkerülhetetlen eljárások a legfontosabb visszatartó erővel bíró dolgok, ezt már az előző vitában is elmondtam, nem akarok ebbe bővebben belemenni. Igazából azt tartom fontosnak, hogy ne kövessünk el aránytévesztést. Ha ez ne m történik meg - úgy érzem, ez a javaslat alapvetően megfelel ennek a követelménynek , akkor igenis, lehet olyan helyzet, amikor a súlyos, erőszakos, fegyveresen, felfegyverkezve történő elkövetésekre vonatkozóan elfogadhatónak tartunk szigorítást. Ahogya n a kolléga úr szavaiból kivettem, egy jóval szigorúbb változatot tartana szükségesnek és indokoltnak a Kereszténydemokrata Néppárt. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy ez még az a mérték, amikor a szigorítás nem eredményezi az arányok felborítását a bünt ető törvénykönyvben, a büntetési rendszerben. Igenis, mi is úgy gondoljuk, hogy vannak társadalmi jelenségek, amelyekre vonatkozóan időnként a büntetőjognak reagálnia kell. Szerintem sokkal gyakrabban módosítjuk a büntető jogszabályokat, akár az eljárási, akár az anyagi jogszabályokat, és ez önmagában véve máris nagyon súlyos alkalmazási problémákhoz vezet, mert a gyakorlat képtelen követni a jogalkotás változásait, de időnként lehetségesnek és szükségesnek tartjuk. Az államtitkár úr nagyjából azzal kezdte az expozéját, hogy bár Magyarországon a bűncselekmények száma alapvetően nemhogy nem nőtt, hanem inkább több tekintetben csökkent is, néhány cselekmény tekintetében stagnál, esetleg növekszik, de a cselekmények nagyobbik részében csökken, a társadalom mégi s úgy reagál, minthogyha jelentős növekedés történt volna. Ez egy furcsa, érdekes dolog. Természetesen itt objektív és szubjektív tényezők egyaránt hatnak. Ez kicsit talán olyan, mint az infláció, hogy önmagában az objektív gazdasági folyamatok természetes en alapjaiban befolyásolják, de az inflációs várakozás önmagában is inflációt gerjesztő tényező lehet. Lehet, hogy egy kicsit ilyesmi érvényesül a büntetőpolitikával kapcsolatban is. (13.00) Tehát magának a bűnözésnek a statisztikai adatai még nem tennék f eltétlenül szükségessé a változtatást, de ha már a kormány azt az álláspontot foglalta el, hogy úgy tűnik, lemond arról, hogy egy új büntető törvénykönyv megalkotását ebben a ciklusban célul tűzze ki - az általános rész tudom, hogy kész, a különös rész ped ig messze nincs abban az állapotban, hogy benyújtható legyen , azt biztos, hogy helyesebbnek gondoljuk, hogy nem az általános rész újraszabályozását kell tapasztalnunk, megmaradva a jelenleg hatályos különös rész mellett, hanem egy olyan novelláris változ tatást hajtunk végre, amely talán alkalmas arra, hogy a büntetőpolitikai céloknak jobban megfelelő törvényjavaslat szülessen. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát mi az aránytévesztést tartanánk egy komoly hibának. Úgy gondoljuk, ezt a hibát a javaslat nem követi el, ezért alapjaiban egyet tudunk vele érteni.