Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BALOGH JÓZSEF (Fidesz):
2432 Magyar Országgyűlésbe. Egyébként a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének az elnöke vagyok, amelynek tagja Lezsák Sándor és Ékes József is. Ezt azért hoztuk létre 2007ben, hogy végre a tanyákon élőket is figyelembe vegyék, és valamit tegyenek az érdekükben. Köszönöm a patkó mindkét oldaláról ezt a hozzáállást, mert összefogással tényleg eredményt tudunk felmutatni. Mint tanyán élő képviselő mindenekelőtt az egészséges tanyasi élelmiszerre szeretném felhívni a figyelmet, arra, hogy mennyire fontos ez számunkra és mi mindenre a d megoldást. Sorolhatnám a közbiztonságot, az utat, a villanyt, a tiszta ivóvizet is, de erre nincs idő. A különböző statisztikai adatokból megállapítható, hogy Magyarországon a tanyavilág alapvetően négy megyére jellemző: BácsKiskun, Békés, Csongrád és k isebb mértékben Szolnok megyére. Ha ezt területi lefedettség alapján vizsgáljuk, akkor ez tulajdonképpen a magyar Alföld jelentős része, vagy más megközelítésben az ország területének közel egynegyede. Ez azt is jelenti, hogy az ország természeti adottsága ezen a területen a legalkalmasabb a mezőgazdasági termelésre, benne a tanyasi gazdálkodásra is. Bizonyára őseink is így gondolkodtak, legalább az előző két évszázadban, és teremtették meg a tanyasi családok megélhetését. Tehát tradícióról is beszélhetünk, amikor apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre adták át a sokoldalú tapasztalatokat a tanyán élő őseink. A hatalom uralói vagy éppen bitorlói hol jobban, hol kevésbé segítették a tanyán élők sorsát és megélhetését. Most azt gondolom, hogy az elmúlt évtizedek ben a “kevésbé” jelző volt a jellemző, hiszen a tanyavilágot folyamatosan leépítették. Az okok között sorolhatjuk az idegen érdekek kiszolgálását, a hazai piacok felhígítását silány termékekkel, az egyenlőtlen versenyhelyzetet a gazdaságban, az értékesítés i nehézségeket a kistermelőknek és a nagyüzemi gazdálkodás előnyben részesítését. Ma már sok mindent lehet gépesíteni a mezőgazdaságban, és ez jó dolog, azonban a kézi munkát igénylő termelést semmilyen munkagéppel nem lehet pótolni, még a nyugati farmerek nél sem. A nagyüzemi gépesítés sok esetben minőségvesztést okozott, amit vissza kell állítani, amihez a belső feltételek adottak, például a családi gazdálkodók, köztük a tanyákon élők is. Az almát, a meggyet, a cseresznyét nem lehet géppel szedni. A paprik át sem, mert a gép nem látja, hogy pirose a színe vagy füstös, vagy még éppen csak zöld. De ugyanígy nem lehet összehasonlítani a tanyán a szabadban tenyésztett baromfit - tyúkot, libát, kacsát - a nagyüzemi gépies, ketreces változattal. A zöldségfélé ken és a baromfin kívül ide kell sorolni a többi egészséges tanyasi élelmiszert is: a füstölt sertéssonkát, a töltelékárut, a marhahúst, a birkahúst, a tejtermékeket, a különféle sajtokat, a túrót, a tejfölt, a tejet, vagyis mindazt, amit a korábbi évtized ekben a szüleink és a nagyszüleink a piacon értékesítettek. Ezeknek az élelmiszereknek az előállításához fontosnak tartjuk, hogy a tanyán gazdálkodók jelentősebb pluszköltségek nélkül is bevizsgálásra legyenek képesek. Javasolunk létrehozni a biotermék mel lett egy újabb kategóriát, az egészséges tanyasi élelmiszer kategóriát, amely minősítés megszerzése egyszerűsített eljárás keretében történhessen, és ezek után egyfajta védjegyként szerepeljen a tanyasi gazdaságok által előállított élelmiszereken. Az egész séges tanyasi élelmiszertermeléshez állami támogatással segíteni kell a félkész- vagy késztermékek előállítását. Az értékesítéshez pedig szükségesnek tartjuk létrehozni a tanyasi élelmiszerüzletláncot, amelynek segítségével ezeket az élelmiszereket el le het juttatni a nagyobb városokban élő fogyasztókhoz, mint védjeggyel levédett egészséges tanyasi élelmiszert. Ez a gondolat nem teljesen új eredetű, csak a termék megjelölése az új élelmiszerkategória. Ugyanis ma Magyarországon elvileg létezik a kiváló ma gyar élelmiszervédjegy. A kiváló magyar élelmiszervédjegy jól láthatóan jelzi a régebben csak külföldi áruktól elvárt minőséget és az ennek megfelelő megjelenést. A mindennapi bevásárlás során a hiper- és szupermarketek árudzsungelében nem könnyű eldönteni ük a vásárlóknak, hogy a polcokon sorakozó termékek közül melyik a valóban hazai alapanyagból készült és emellett megbízhatóan jó minőségű élelmiszer. Ennek analógiájára lehetne létrehozni az egészséges tanyasi élelmiszer kategóriát jelentősen csökkentett bürokráciával és költségekkel, természetesen betartva a szükséges mértékű élelmiszerbiztonsági szabályokat. A félkész- és késztermékek előállítását, csomagolását hazai munkaerővel meg lehetne oldani.
