Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - Az építési beruházások megvalósulásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
2399 maguk a termelési folyamatok is - a szükséges finanszírozási források nagyságrendje okán - leginkább hitelből valósulhatnak meg. Így ezen két iparágban egyidejű feltételként jelenik a forrás- és forgalmazásfinanszírozás elérhetősége. Bankok - látjuk világ szerte - mintegy túlkompenzálni igyekeznek hosszú időn keresztül gyakorolt felelőtlen hitelezési politikájukat, hirtelen jött prudenciájuk, óvatosságuk és bizalmatlanságuk hazánkban különösen kiszárította - legalábbis a vállalkozási szektor irányába - a hi telcsatornákat. Ebbe nagyon nem bonyolódnék bele, ez nem a mai vita témája, de kénytelen voltam ezt is megjegyezni, mert nagymértékben hozzájárult a szerepük ennek a jelenségnek a kialakításához. A pénzintézetek inkább biztos állampapírokba fektetik, holt tőkeként parkoltatják a segítségül kapott pénzt, mintsem hogy azt a gazdaság újraélesztésére fordítanák. Érdemes ezzel is szembenéznünk, és talán a figyelmet felhívni erre. Ha ez a helyzet nem változik, a legnehezebb időszak elé néz gazdaságunk, de ezen be lül különösen az építőipar, amiről most beszélünk és amiről nagyon sok egybehangzó véleményt hallhattunk már az elmúlt időszakban is. (18.30) Látnunk kell, hogy szemben az autó- és acéliparral, az építőiparban azonban az á llam tud piacot teremteni, ha akar, és ha van erre szándéka. Ennek bizonyos apróbb, ugyanakkor ígéretesnek mondható jeleit már tapasztalhattuk az elmúlt év decembere elején hozott kormánydöntés formájában is, ahol az uniós pályázatok nyerteseinél 25ről 40 százalékra emelte az előfinanszírozás arányát, vagy például a miniszterelnök december első napjaiban tett ígérete, miszerint 2009re vonatkozóan a közszférából kiindulóan az építőipari megrendelések 3040 százalékkal emelt kibocsátását ígérte meg. Tehát s zándéknak jeleit tapasztalhattuk, láthattuk. A magyar építőipar legjelentősebb problémáit talán három csoportba sorolhatjuk, három alapvető okra vezethetjük vissza. Egy, amire már céloztam, a hitelforrások szűkülése. Jelenleg gyakorlatilag minden finanszír ozási szerződést újratárgyalnak a bankok az ingatlanfejlesztőkkel, az építőipari vállalkozókkal. Csak olyan új építkezésekre adnak hitelt, ahol a vállalkozók a lakások vagy irodák legalább 3040 százalékát már előre eladták, illetve bérbe adták, ráadásul a z ingatlanfedezet értékét 1020 százalékkal csökkentik, miközben a vállalkozókat egyidejűleg sújtja a forint jelentős gyengülése, a jórészt devizahitelből vásárolt ingatlanok okán is. Mindent összevéve elmondható, hogy az építtető cégek hitelterhei legaláb b 2025 százalékkal megdrágulnak, mármint abban a kedvező esetben, ha egyáltalán lehetségessé válik a számukra a hitelszerződések újrakötése. A másik fő csoport, a másik fő ok véleményünk szerint az állami és magánmegrendelések visszaesése. A kialakult hel yzet okán mind az állami, mind a magánszektorban jelentős intézkedések történtek, illetve vannak folyamatban a kiadások csökkentése céljából. Mindennek a gazdasági növekedés szempontjából rendkívül káros velejárója a beruházások jelentős visszafogása. Hang súlyozottan így van ez az infrastruktúra, illetve ingatlanfejlesztések területén. Az elmúlt évben az előzetes becslések szerint már mintegy 40 százalékkal csökkent az eladott lakások száma például. Ez a folyamat vélelmezhetően ebben az évben is folytatódn i fog. Ráadásul a nemrég még szárnyaló irodapiac és ipariingatlanpiac is több mint valószínű, hogy legalábbis megtorpan. Az autópályaépítés, országos közúthálózatépítés visszafogása nem is lehetne teljesebb, mint amit a költségvetés egyértelműsít. Így t ehát reménybeli területként az uniós pályázati pénzek és ezek újrasúlyozására hozott kormányzati intézkedések maradhatnak. A harmadik csoport, amiről itt szó esett már, és amit mi is fontosnak tartunk, és az ebbe a csoportba tartozó intézkedések meghozatal át szorgalmazzuk, amit a lánctartozások expanziója címmel foglalhatunk talán össze. Közismert, hogy milyen problémát jelent elsősorban sok ezer kis- és közepes építőipari cégnek - de nem csak nekik , hogy teljesítményük vagy munkájuk ellenértékéhez juthas sanak. A peres ügyek hosszas útvesztői mára már nem egy esetben a
