Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - Az építési beruházások megvalósulásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
2398 Tehát amikor egy önkormányzatnak a zért kell változtatnia a település rendezési szabályán, mert egy európai uniós pályázat benyújtása ezt szükségessé teszi, akkor a módosítást követően immáron nem a kihirdetés napjától lesz érvényes a településszabályozási terv, hanem 60 nappal az elfogadás t követően. Ez nem a gyorsítás irányába hat. A szövegből az is kitűnik, hogy a tervezet régióssá kívánja tenni az építéshatósági jogkörök telepítését, amellyel könnyen úgy járhatunk, mint a közigazgatási hivatalok önkormányzatok fölötti ellenőrzési jogának ellehetetlenülésével. Az sem fogja megkönnyíteni a közberuházások előrehaladását, hogy kisajátítások esetében a jelenlegi “ingatlan” megjelölés helyett már csak a telek megjelölést tartalmazza a tervezet. A legsúlyosabb változtatás mégis a bontási engedél yek feleslegessé válásával kapcsolatos. A szöveg így szól: “Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.” Ki fog ezentúl bontási engedélyt kérni, mondjuk, az azbeszttel és más h ulladékokkal bíbelődni, ha az engedély nélküli bontásoknak amúgy sincs semmi szankciójuk. Az építész szakma számára az sem barátságos lépés, ha egy természetes személy, szakértő, tervező szakmai gyakorlata alapján az összes szakértői névjegyzéken is regisz tráltatni kívánja magát, összességében 240 ezer forintot kell kifizetnie. Tisztelt Országgyűlés! A FideszKDNPfrakciószövetség üdvözli, hogy a kormány - ha végül is ötpárti nyomásra, de - elmozdult a holtpontról. A most tárgyalt indítvány számos, az építé sügyön belüli jogbiztonságot erősítő javaslatot tartalmaz, de ezek önmagukban elégtelenek az ágazat dinamizálására, egy részük pedig épp a gyorsítási szándék és a jogbiztonság megteremtődése ellen hat. Elengedhetetlen, hogy átfogó, belső piacnövekedést kel etkeztető, nemzeti gazdaságfejlesztési stratégia szintjére emelendő programok kerüljenek kimunkálásra. Ha ezek elmaradnak, akkor 2010re teljesen összeomlik a hazai építőipar, maga alá temetve a magyar családok százezreit. Az indítványt ugyan tárgyalásra a lkalmasnak tartottuk, de ebben a formájában támogatni még nem tudjuk. A támogathatóság érdekében mintegy kéttucatnyi módosító indítványt nyújtottunk be. Várjuk majd a parlamenti pártok reakcióit ezekre a módosító indítványokra a részletes vitában; természe tesen a kormány képviselőinek véleményét és az álláspontját is, és amennyiben lehetséges, természetesen nyitottak leszünk arra, hogy a szükséges kompromisszumok megkötését követően a törvény általunk történő támogatása is bekövetkezzék. De mint említettem, a jelenlegi formájában így általunk nem támogatható még a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Lakos Imre képviselő úrnak, SZDSZ. LAKOS IMRE (SZDSZ) : Kö szönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon az építőipart, építőanyagipart és ingatlanfejlesztést magában foglaló iparágegyüttes már a globális gazdasági recesszió megjelenését megelőzően is nehéz helyzetbe került. A m integy 300 ezer embert 93 ezer vállalkozói szervezetben foglalkoztató kategória termelési volumenét illetően már 2007ben is az öt évvel ezelőtti szinten stagnált, ráadásul 2007ben 15 százalékkal, 2008 első háromnegyed évében további mintegy 8 százalékkal csökkent a teljesítménye. 2008ban az építőipar termelési volumene - az egyetlen szeptember hónapot kivéve - minden hónapban alatta volt az előző évi megfelelő havi teljesítményeknek. Ez a folyamat ijesztő, és várhatóan tovább folytatódik, felerősödik, ha csak - és ez a mostani vita is talán ebbe az irányba hat, és a benyújtott törvényjavaslat is - hathatós kormányzati intézkedések nem történnek a folyamat leállítása, de legalábbis lassítása végett. Közhely ugyan, de attól még igaz, hogy a kezdetben pénzügy i válságnak indult, de hamarosan globális gazdasági recesszióvá kifejlődött problémahalmaz két fő vesztese az autóipar, valamint az építőipar, vagyis azok az iparágak, ahol a termékek, szolgáltatások eladása leginkább hitelezéssel is összekapcsolt, de ahol
