Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - Az építési beruházások megvalósulásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
2397 szezon, indulhatna a munka. A bajt viszont tetézi, hogy a panelprogram sorsa is bizonytalan, és a széndioxid értékesítéséből származó költségvetési bevételek sem teljes mértékben erősítik a zöldberuházási programot. Az egyik bejegyzett követeléskezelő szerint 1 milliárd eurós, azaz közel 300 milliárd forintos tőkeinjekcióval érne fel, ha a magyar állam, azaz a kormány időben fizetné ki a neki dolgozó cégeket. Ezzel a korm ány a lánctartozások kialakulásának legfőbb okozójává vált, vallja a követeléskezelő. Amíg a kormányzat sem tartja be a fizetési határidőket, nem is várhatjuk el, hogy javulni fog a fizetési morál. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kormányzat érthetetlen késl ekedése miatt már a lakásfelújításokat érintő esetleges áfacsökkentés és a feketemunkát háttérbe szorító kötelező rezsióradíjak megállapítása sem lesz képes arra, hogy az idei évben érdemi hatást gyakoroljon a piacra. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene ezeket a lehető leggyorsabban meglépni. Ha ezek a döntések elmaradnak, akkor az építőipar zuhanása 2010ben sem lesz megállítható. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslatból az is kitűnik, hogy a kormány javaslata nem enyhít a vállalkozások h itelhez jutási nehézségein, de nem ad megnyugtató megoldást a fedezetek, garanciák kérdésére sem, holott ezek alapvetően befolyásolják a cégek likviditási helyzetét. A legégetőbb feladat a jól teljesítési garanciák felső határának törvényerejű leszállítása lenne, hiszen a nagyobb megrendelések esetében milliárdos nagyságú összegeket kötnek le, rontva ezzel a vállalkozók pénzhez jutási feltételeit. (18.20) Tisztelt Miniszter Úr! Jó iránynak mutatkozik ugyanakkor a “biztos kéz” fedezetkezelő rendszer bevezeté se még akkor is, ha a legnagyobb vállalatok mindegyike nem fogadja azt kitörő örvendezéssel. De ennek a rendszernek éppen az lenne a lényege, hogy az alvállalkozói helyzetben lévő kis- és középvállalkozók is biztonsággal hozzájuthassanak az általuk elvégze tt munka ellenértékéhez. Az viszont itt is megjegyzendő, hogy a garanciális elemek hiányosak, és általánosságban is kijelenthető, hogy a törvényjavaslat túl sok területen hagyatkozik a majd később megjelenő kormányrendeletek előírásaira. A javaslatban jó i rányként értékelendő, hogy továbbpontosítja az építésügyi szolgáltatások megkezdéséhez és végzéséhez szükséges előírásokat, kötelezővé teszi a kamarai regisztrációt, a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező munkavállalók foglalkoztatását, amely lépések való ban elősegíthetik az ágazat tisztulási folyamatát és a megrendelők, valamint kivitelezők közötti bizalmi kapcsolat megerősödését. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot illeti, azért az megjegyzendő, hogy a 2008. év XLIX. tö rvényének, amely a “Gyorsító I.” munkanevet viselte, a jelenlegi módosítás mintegy 30 bekezdését kívánja módosítani, illetve törölni. Ugyanez vonatkozik a 2006ban elfogadott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egy szerűsítéséről szóló törvényt illetően is, melyet 40 százalékában érint a mostani módosítás. Ezek alapján a hazai és külföldi beruházók a legkevésbé sem tekinthetik hazánkat a kiszámíthatóság és a jogbiztonság terepének. A jelen tervezet az építésről szóló törvény 11 esztendős történetének 22. módosítása lesz. Az építésügy szakmagyakorlói nehezen viselik a félévente bekövetkező változásokat. Azt pedig erősen kifogásolják, hogy a törvényi garancia helyett - ha egyáltalán beszélhetünk ebben az esetben erről - kormányrendeleti szintre viszik le a szakmagyakorlók hétköznapjait befolyásoló szabályozásokat. Aggodalmasnak mondható, hogy a javaslat feltételes módban szerepeltetné a tervtanácsok működését. Márpedig a jelenlegi építésjogi káosz egyetlen, az építészeti igényesség és minőség felett őrködő szervei e testületek maradtak. Az sem elfogadható változtatási javaslat, hogy az emberhez méltó és esztétikus építettkörnyezetalakítás, illetve a helyi építészeti örökség védelme kikerüljön a települési önkormányzatok Étv. szerinti feladatai közül. A gyorsítási szándék ellen hat, hogy a településrendezési eszközökről szóló döntések meghozataluktól számított 60 nap múltán lépnének hatályba az eddigi jelenlegi kihirdetés napjához képest.
