Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - Az építési beruházások megvalósulásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
2396 törvény e tekintetben tud egy picike biztonságot, stabilitást adni, akkor már fontos, hogy idekerült, de véleményünk szerint előbb kellett volna idekerülnie. A bizottság nemcsak tárgysorozatbavételre és általános vitára tartotta alkalmasnak a törvényjavaslatot, hanem a törvény elfogadását is kezdeményezi. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt bizottsági állásfoglalások ismertetését követő en most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 1515 perces időkeretben. Elsőként Bencsik János képviselő úrnak, Fidesz. BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Min t emlékezetes, napra pontosan fél esztendővel ezelőtt kezdeményezte a FideszKDNP frakciószövetség a hazai építésügy megsegítése szándékával azt a rendkívüli gazdasági bizottsági ülést, amelynek következtében létrejött egy négypárti munkacsoport. Két hónap leforgása alatt példaértékű szakpolitikai összefogással, a szakmai szervezetekkel történő rendszeres egyeztetéssel és a minisztériumi szakállamtitkárság elemző, jogszabályelőkészítő kapacitásának igénybevétele mellett elkészült az a határozatijavaslatcs omag, amely még februárban az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedéseket foglalta magába. Bő két hónapos parlamenti vitát követően a javaslat ellenszav azat nélkül került elfogadásra az Országgyűlés által. Az abban rögzített feladatok egyaránt tartalmaztak rövid, közép- és hosszú távon megvalósítható intézkedéseket, valamint az építésügy jogszabályi hátterét pontosító, megerősítő és a belső piac bővítését szolgáló javaslatokat is. A kormány által most beterjesztett törvényjavaslat elsősorban adminisztrációs intézkedésekkel kívánja az építési beruházások előkészítési, engedélyezési és megvalósítási folyamatait kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé tenni. Kétségt elen, hogy az indítvány számos pontja hozzá fog járulni az építésügy belső rendszerének átláthatóbbá tételéhez és a vállalkozókat érintő jogbiztonság megerősítéséhez. Ugyanakkor túlzónak minősíthető a beterjesztő kormány azon várakozása, hogy a szabályozás sal gazdaságélénkítő hatás is elérhető, valamint az, hogy a tervezett intézkedéseket megalapozó javaslatok elfogadása esetén jelentős változás fog bekövetkezni a feketemunka kifehérítése terén. Mindezen kritikai észrevételek nem azt jelentik, hogy nem érté kelnénk a kormány erőfeszítéseit, hogy eleget tegyen az ötpárti egyetértésben előírt és a szakma által is támogatott elvárásoknak, de a javaslat önmagában nem elégséges az építőipari válság kezelésére. Az eltelt fél esztendő alatt tovább romlottak az építő ipari kilátások, a tavaszi jó idő ellenére sincs fellendülés, a hagyományos szezonális élénkülésnek nyoma sincs, mert hiányoznak a megrendelések. Két év alatt 36 százalékos árbevételcsökkenést könyvelt el az ágazat, és ugyanennyi idő alatt 30 ezer legális és legalább ugyanennyi feketén foglalkoztatott dolgozót kellett szélnek ereszteniük megrendelések hiányában. Szakértői előrejelzések szerint a hanyatlás mértéke akkora, hogy a beharangozott 5 százalékpontos járulékcsökkentés sem hozza vissza a feleslegess é váló munkaerőt a legális munkaerőpiacra. Ez már önmagában kevés lesz az ágazat kifehérítéséhez, már csak azért is, mert az ehót viszont 18 százalékra emelte a kormánytöbbség. Nem segíti az építőipar jövőbeni megrendeléshez jutását a szociálpolitikai kedv ezmény eltörlése sem, amelynek következtében akár 10 ezerrel is csökkenhet az újonnan építendő lakások száma, s ezzel együtt újabb 40 ezer munkahely mehet veszendőbe. Arról nem is beszélve, hogy a költségvetés nemhogy megtakarításhoz nem jut, hanem közel 5 0 milliárdnyi veszteséget könyvelhet majd el. A beharangozott 1800 milliárdos beruházásélénkítő csomag pedig legfeljebb tompítani lesz képes a recesszió mértékét, megállítására nem lesz képes. Sajnos keveset hallani a fűtéskorszerűsítéssel egybekötött nem zeti épületkorszerűsítési program előkészületeiről is, holott már véget ért a fűtési
