Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 23 (190. szám) - Dr. Dávid Ibolya (MDF) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Mi lesz a cserbenhagyott alvállalkozókkal?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
230 Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzési törvény a mai formájában nem ad semmiféle biztosítékot arra, hogy az állami megbízást fővállalkozóként elnyerő cégek korrekt, átlátható és nyomon követhető módon rendezzék kötelezettségeiket a bevont al vállalkozókkal szemben, olyan alvállalkozókkal szemben, akik sokszor száz százalékban végzik el a teljes munkát. A közbeszerzési törvény azt sem szabályozza, hogy az alvállalkozók bevonására milyen mértékben kerülhet sor. A fővállalkozó gyakran visszaél he lyzetével, nem vagy késve fizet, illetőleg árfelhajtó tényezővé válik az alvállalkozókkal szemben, akiket senki nem véd meg a kiszolgáltatottságtól. (14.30) A Magyar Demokrata Fórum támogatja a vállalkozók azon kezdeményezését, hogy az állam ne vonuljon ki a fizetési láncból a fővállalkozó kifizetése után, hanem az állam adott esetben kényszerítse ki és biztosítsa az alvállalkozók kifizetését. Ha szükséges, adjon szerződéses garanciát erre, például az engedményezés intézményének bevezetésével. Javasoljuk az ilyen fővállalkozói magatartás szankcionálását is egy következő pályázat elbírálásánál. Jogos elvárás, hogy egy következő pályázat elbírálásakor az előző tisztességtelen magatartásnak legyen következménye. A megoldás a kormány kezében van, egyrészt a jogs zabályi változások módosításaival, másrészt az állami nagyberuházások pályázatára vonatkozó kiírások gyakorlatának megváltoztatásával. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy mit tesz a kormány a cserbenhagyott alvállalkozók tömegének kiszolgáltatottsága e llen. Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az interpellációra Burány Sándor minisztériumi államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági m inisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Teljesen egyetértek az interpellációjában megfogalmazott követelményrendszerrel. Az építőiparban, és ebben nincs vita az öt parlamenti párt, ill etve a kormány és a parlamenti pártok között, sok tekintetben tarthatatlan helyzet alakult ki. A tarthatatlan helyzet azért alakult ki, mert abban az árversenyben, ami általában a megrendelőnek jó, általában a piacnak jó, az építőipari vállalkozók, főválla lkozók egy része olyan eszközöket alkalmazott, ami eltér a fair play szabályaitól. Nem tudjuk bizonyítani a szándékosságot, de szemmel látható, hogy többen úgy nyertek el megbízást fővállalkozóként, hogy ha előre nem is voltak tisztában azzal, hogy ezen az irreálisan alacsony áron nem lehet teljesíteni a feltételeket, a következmény mégis az lett, hogy alvállalkozók sokasága hoppon maradt, nem jutott a pénzéhez, mert a fővállalkozó, amikor a saját részét már megkapta, az alvállalkozókat nem fizette ki. Enne k a fair playtől eltérő gyakorlatnak véget kell vetni. Ebben segít bennünket az, hogy az építőipar és a kormány között, nevezetesen a tárcánk között hetek óta, sőt hónapok óta tárgyalások folynak ennek a helyzetnek az elkerüléséről. De ennél több is történ t. Közben az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága keretén belül egy albizottságot hoztak létre, amely pontosan az építőipart sújtó válságelemek következményeinek felszámolásáról, a válság hatásainak enyhítéséről szólt. Most néhány konkrétumot szeretnék elmondani. Szándékunkban áll, hogy azoknál a tendereknél, ahol követlen vagy közvetett módon az állam a megrendelő és a kiíró, kiszűrjük az irreálisan alacsony árat. Ne lehessen olyan áron elnyerni egy megbízást, mint mondjuk, a legjobb ajánlatot tevő cég, amelyről mindenki tudja a szakmában, hogy ilyen áron kellő műszaki tartalommal ez a beruházás nem építhető meg. Ez az első, amit konkrétan tenni kívánunk. Már megtettük, erről elnök asszony is értesülhetett, éppen annak érdekében, hogy minél gyo rsabban jussanak a vállalkozók a pénzükhöz, megemeltük az uniós támogatással megvalósított beruházások előlegének felső határát. Úgy gondoljuk, hogy igenis söprögetni kell a tágabb értelemben vett államnak, beleértve az
