Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BARSINÉ DR. PATAKY ETELKA (Európai Néppárt - Európai Demokraták):
2283 2004 januárjában nyújtotta be az Európai Bizottság a brüsszeli köznyelvben Bolkenstein biztos nevéről elhíresült direktívát, amely attól a perctől kezdve vita tárgya volt, és n agy tüntetéseket váltott ki. Mindazok, akiket érintett, ugyanis féltek. Pedig ebben az irányelvben az uniós alapszerződésben lefektetett jogokról van szó. A négy alapszabadság egyike a szolgáltatások szabad áramlása. De még a 2000. év elején is több száz a kadály volt az Európaszerte nyújtott szolgáltatások előtt. Mi az Európai Parlamentben tehát 2004től tárgyaltuk ezt az irányelvet, 2006. február 16án első olvasatban döntöttünk róla, majd pedig 2006 decemberében második olvasatban, amikor el is fogadtuk közösen a Tanáccsal ezt az irányelvet. Ez azt jelenti, hogy három éven keresztül vitattuk és tárgyaltunk a Tanáccsal és az Európai Parlamenten belül. Erre az időre szükségünk volt, és ezt figyelmébe ajánlom a magyar törvényhozásnak is. Ez alatt a három év alatt az egyik legérzékenyebb kérdés kikerült az irányelvből, nevezetesen, az úgynevezett származási ország elve. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóra, bárhol nyújt szolgáltatást, annak az országnak a törvényei vonatkoznak ebben a kontextusban, amiből érke zett. Tehát egy görög szolgáltató Magyarországon a görög jogrend alapján szolgáltathat. Ez kikerült az irányelvből, és helyette megfogalmazásra került a szolgáltatásnyújtás szabadsága, vagyis hogy a szolgáltatásra vonatkozó szabályokat az a tagállam állapí thassa meg, ahol a szolgáltatásra sor kerül. Természetesen megkülönböztetésmentesnek kell lenniük ezeknek a szabályoknak, arányos mértékűnek és világosnak. Ebben az egész vitában a magyar állam pozíciója az volt, hogy minél liberálisabb, annál jobb. Ez vol t a szemszög, amiből ezt az irányelvet vizsgálták, hogy minél hamarabb jussanak az európai piacra a magyar vállalkozók. Azonban kevésbé tűnt fontosnak az a körülmény, amit gyakran elfelejtünk, amikor európai uniós jogszabályokat illesztünk át a saját jogre ndünkbe, hogy ezzel mi is megnyitjuk a piacainkat az Európai Unió bármelyik tagállamából érkező szolgáltatók előtt. És miután ez kevésbé tűnt fontosnak, ezért ez a körülmény felkészületlenül ért bennünket. Mindenesetre én ezt olvasom ki a Ház előtti saláta törvényből. Ha lefordítjuk a hétköznapok nyelvére, akkor ez azt jelenti, hogy nem éltünk ebben a salátatörvényben azzal az Európai Parlamentben kiharcolt joggal, hogy az itt, Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat mi állapítsuk meg megfelelően. Mit értek ez alatt? Azt értem, hogy egyformán érvényesüljön az európai és a magyar érdek. Vagyis élvezzük a közös piacnyitás előnyeit, de ne kerüljenek a hazai vállalkozók, a különböző szolgáltatások emiatt hátrányba. A gazdasági és pénzügyi v álság közepette, higgyék el, hogy minden tagállam nagyon gondos elemző és egyeztető munkával fogja ezt az irányelvet átültetni. Kedves Képviselőtársak! Nem babra megy ez, amiről itt ma beszélünk; a bőrünkről van szó. Három évvel ezelőtt, az autópályafinan szírozás kapcsán itt mondtam el, hogy ha azt a kreatív finanszírozást, amelyet a kormány beterjesztett, megvalósítjuk, akkor az a bőrünkre fog menni. Most tegnap önöknek itt, ebben a Házban azért is kellett meghozni a szigorító törvényeket, mert akkor nem hittek nekünk, és most megfizettetik velünk az árát. Elnök Úr! Ezért éltem a meghívás lehetőségével, hogy ma itt szóljak. A vezérszónoki felszólalásban az hangzott el, szinte minden attól harsog, hogy eleget kell tennünk a közösségi jogi kötelezettségeinkn ek, az adminisztratív terheket csökkenteni kell. Ez helyes - de ez csak az egyik oldal. A nehezebb, a feladat: a magyar szempontok érvényesítése. Ebben a salátatörvényben ez a körülmény nem jelenik meg erősen, elbillen az egyik oldalra ez a törvénycsomag. De hát nem is lehet száz hatósági eljárást módosítani egynéhány hónap alatt. Kedves Képviselőtársak! Magyarországnak öt éve, de ha szigorúan veszem, legalább három éve volt arra, hogy foglalkozzon azzal, amitől fél Európa hangos volt az elmúlt időszakban, és tüntetések pergőtüzében élt Brüsszel és Strasbourg. Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka elmondta, hogy mi a Mérnöki Kamara álláspontja. A mérnökök joggal kifogásolják a lényegi egyeztetés elmaradását. És ma azért is jöttem el, hogy
